HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Mikor kell kutyámat vércukor szint ellenőrzésre vinnem?

Az alábbi esetekben felmerülhet a cukorbetegség gyanúja, így feltétlenül keresse fel állatorvosát! Természetesen a felsorolt tüneteket egyéb betegségek is okozhatják!

  • ha többet iszik, mint szokott
  • ha többet vizel, mint szokott
  • ha elhízott
  • ha jó étvágy mellett lesoványodik
  • ha acetonszagú a lehelete
  • ha viszonylag hirtelen homályossá vált a szemlencséje
  • ha fokozott szőrhullás, korpázás, az orrtükör és a talppárnák kiszáradása, repedezése figyelhető meg

A cukorbetegség rövid története

A cukorbetegség több ezer éve ismert. Reménytelenül hosszúnak tűnő története épp egy kutya kísérleti kezelésének kapcsán gyorsul majd fel csodálatos módon.

Az Ebers papírusz

Először az egyiptomi III. dinasztia egyik orvosa tett róla említést a – felfedezője után – „Ebers papírusznak” elnevezett ókori orvosi forrásmunkában (~i.e. 1550), ám ekkor még mindössze a betegség egyik jellemző tünetét ismerték fel: a nagyfokú vizeletürítést. Később a nevét is erről kapta: egy Demetriosz nevű görög orvos i.e. 200 körül nevezte el a betegséget diabetesnek. A szó (diabainein) jelentése: túláradó vizeletürítés.

Hosszú évszázadokkal később, a középkorban fedezték fel, hogy a nagy mennyiségű vizelet édeskés ízű, majd az 1700-as évek végén vált világossá az orvosok számára, hogy ez az íz a cukortól ered. Ekkor illesztik a diabetes szó mellé a „mellitus” („mézédes”) jelzőt. Mint látható, a cukorbetegség tüneteit évezredek óta ismerték, mégis mindössze a 20. század elején fedezték fel a kapcsolatot a hasnyálmirigy és a diabetes mellitus között.

Ekkor már felgyorsultak az események, és bár eleinte csak különféle étrendi előírásokkal, és rendszeres testmozgással kezdték el kezelni az idő közben egyre jobban megismert betegséget, 1921 nyarán egy fiatal kanadai orvos, Frederick Banting világraszóló eredményt ért el. Hasnyálmirigy kivonatból előállított szerrel kezelt eredményesen egy cukorbeteg kutyát. A kísérleti eb az eredeti leírásban csak a „410” nevet viselte, fajtájaként a „fehér terriert” jelölték meg. Az inzulin ősét ekkor még „isletin”-nek nevezték, a cukorbetegség oktanában szerepet játszó hasnyálmirigy ún. Langerhans szigeteinek (islets of Langerhans) nyomán. 1922-ben Leonard Thompson, egy haldokló 14 éves cukorbeteg fiú kapott először „isletint” emberi betegként, majd a következő években egyre több sikeres emberi kezelésről számoltak be.

1923-ban Banting, egyik felettesével együtt, Nobel díjat kapott az ekkor már inzulinnak nevezett szer felfedezéséért. A következő évtizedekben újabb és újabb felismerések következtek a betegség kapcsán, illetve a gyógykezelés, valamint a gyógyszergyártás is óriási fejlődésen ment keresztül. Napjainkban a diabetes mellitus népbetegség az emberek között, és állatainkban is egyre gyakrabban fedezzük fel, de idejében felismerve, megfelelő kezelés mellett kordában tartható; a beteg minőségi, hosszú életet élhet.

A cukorbetegség oktana

A cukorbetegség megértéséhez nélkülözhetetlen némi ismeret a szervezet normális anyagcseréjéről. Az állati test sejtjeinek működéséhez nélkülözhetetlen energiaforrás a szőlőcukor, más néven a glükóz (vércukor). Ennek szállításáról a vér gondoskodik. Ahhoz azonban, hogy a glükóz a sejtekbe juthasson, egy hasnyálmirigyben termelődő hormonra: az inzulinra van szükség. A hasnyálmirigy a gyomor és a vékonybél kezdeti szakasza közt elhelyezkedő szerv, és főképp emésztőenzimeket termel, azonban bizonyos területein (Langerhans szigetek) inzulin képződik, ami innen a véráramba jut. Normális esetben tehát a vérben inzulin és glükóz is van. Az előbbi a „kulcs” az utóbbi számára, hogy beléphessen a sejtek „ajtaján”.

A glükóz táplálkozással kerül a szervezetbe. Abban az esetben, ha az állat éhezik, a szervezet képes alternatív energiaforrásokat használni: zsírt, keményítőt és fehérjéket bont. Bár az utóbbiakból képes glükózt előállítani, a zsírokból nem, így zsírbontás esetén cukor helyett ún. ketonok képződnek, amelyek bár energiát szolgáltatnak, de jelenlétük mindenképp az anyagcsere zavarára utal, és súlyos problémákat okozhat. Nagyfokú éhezéskor, vagy a kezeletlen cukorbetegség egyik komplikációjakor, az ún. diabéteszes ketoacidózis felléptekor a vizeletben is megjelennek, így kimutatásuk fontos lehet.

Egy cukorbeteg állat inzulinszintje alacsony. Következésképpen bár van elég glükóz a vérpályában, a sejtek képtelenek felvenni azt, sőt, nem is „tudják”, hogy ott van, így ezt az állapotot éhezésként élik meg. A megtévesztett szervezet ekkor a fent említett zsír, keményítő és fehérje bontásba kezd, ami egyrészt további cukor felhalmozódáshoz vezet a vérben, másrészt ketonanyagok megjelenését, és a lebontó folyamatok miatti lesoványodást vonja maga után.

A cukorbetegség tünetei

A vesék normális, és még enyhén emelkedett vércukorszint esetén is képesek visszatartani a glükózt, így az nem „szökik meg” a szervezetből. Cukorbetegség esetén azonban olyan nagy fokú a vesék glükóz terhelése, hogy már nem képesek visszatartani azt, így a cukor megjelenik a vizeletben. Ennek több káros következménye van. Egyrészt a távozó glükóz vizet von magával, így túlzott vizeletürítés (ún. polyuria) alakul ki, ami az elvesztett folyadék pótlása miatt túlzott vízivással (ún. polydipsia) társul. Másrészt a vizeletben lévő cukor ideális táptalaj baktériumok számára, így könnyen kialakulhatnak alsó húgyúti fertőzések. Cukorbetegség esetén kutyákban gyakran lencsehomály alakulhat ki, ami a szemlencsében lerakódó cukroknak köszönhető. Sajnos a kezelt, és jól kontrollált betegek esetében is gyakran kialakul a betegség megállapítása után egy éven belül. Ez a jelenség a lencsék összetételének különbsége miatt macskákban nem figyelhető meg.

Cukorbetegség miatt kialakult lencsehomály kutyában

A beteg állatokban gyakori jelenség a szőrhullás, a korpázás. Az orrtükör és a talppárnák kiszáradhatnak, repedezetté válhatnak. Kutyákban igen ritkán, macskákban azonban gyakrabban végtaggyengeségben megmutatkozó idegrendszeri károsodásokat is okozhat. További szövődményként vesekárosodás, illetve a szem ideghártyájának (retina) károsodása is előfordulhat. Súlyos, kezeletlen esetben az állat kómába is eshet.

A talppárnák hyperkeratózisa (megvastagodott, száraz, kirepedezett bőr)

A cukorbetegség, a hasnyálmirigy elégtelen működése miatti alacsony inzulinszint hátterében számos okot sejtenek, az öröklött, genetikai okoktól kezdve az immunológiai eredetig. Biztos azonban, hogy az elhízás hajlamosító tényező (!), valamint, hogy idősebb állatokban (5 éves kor felett), szukákban, és egyes fajtákban valamint keverékeikben gyakrabban fordul elő. Ezek az érintett fajták a spánielek, tacskók, terrierek, uszkárok, spitzek. Fontos tehát, hogy a tüneteket idejében észrevegyük, és kedvenceinket idejében állatorvoshoz vigyük. Az időben elkezdett kezelés kulcsfontosságú lehet.

A cukorbetegség diagnosztizálása

Amennyiben a cukorbetegség gyanúja felmerül, az állatorvos megméri a kutya vércukor szintjét, valamint az állat vizeletét is megvizsgálja. A glükóz egészséges koncentrációja a vérben kutyák esetében 3,5-5,5 mmol/l, ami ugyan étkezés után megemelkedhet, de hamar visszatér az élettani szintre. Amennyiben meghaladja a 10 mmol/l értéket, a cukor a vizeletben is megjelenik (egészséges állat vizelete nem tartalmaz cukrot). Amennyiben tartósan 7,5 mmol/l vércukor koncentráció feletti értékek mérhetők, cukorbetegségről beszélhetünk. Érdekes, és említésre méltó az úgynevezett „fruktózamin” szint mérése. Ennek segítségével megállapítható, hogy a kiugró érték csak egyszeri alkalom volt-e (pl stressz miatt), vagy az elmúlt időszakban folyamatosan magas volt-e a cukorszint.

A cukorbetegség gyógykezelése

A cukorbetegségnek alapvetően két formája van. Az I-es típus esetén – ami az emberek úgynevezett inzulin függő diabetes mellitusához (IDDM) hasonlít – egyáltalán nincs inzulin termelés. A cukorbeteg kutyák gyakorlatilag majdnem mind ebbe a csoportba tartoznak. A II-es típus esetében – ami az emberek nem inzulin függő diabetes mellitusához hasonlít – van ugyan inzulin termelés, de nem elegendő. Ebbe a csoportba tartozik a cukorbeteg macskák többsége.

A kezelés alapja a fentiek szerint kutyák esetében az inzulin pótlása, a szájon át adható gyógyszerek kutya esetében rendszerint hatástalanok! Nincs azonban egy „univerzális” inzulin adag: minden állat esetében egyedi beállításra van szükség. Ehhez a legtöbb esetben pár napos folyamatos állatorvosi vércukormérés, és az eredményekhez igazodó inzulin adagolás szükséges. A beállítás alatt a vércukorszintek, a beadott inzulin menyisége, az etetések időpontja mind feljegyzésre kerül. A megfelelő inzulin adag, és etetési időpontok megtalálása után fontos, hogy a gazdik megtanulják az otthoni inzulininjekció adás módját, lehetőség szerint a vércukor, illetve a vizelet mennyiségének és glükóztartalmának mérését. Fontos ezekről naplót vezetni, melybe a vízivás mennyiségét, valamint a kutya súlyának változását is érdemes feljegyezni. Megfelelő beállítás esetén az állat vizeletürítése, vízivása mérséklődik, és lassan elkezdi visszanyerni eredeti testsúlyát.

A gyógyszeres kezelésen túl fontos a megfelelő mennyiségű, és minőségű táplálék adása. Ez kutyák esetében jó minőségű, rostban gazdag diétát jelent. A táp javasolt energiatartalma függ az állat kondíciójától: egy elhízott kutya esetében alacsonyabb, egy lesoványodott kutya esetén magasabb energiabevitel javasolt. A kereskedelemben már több olyan táp kapható, ami alkalmas lehet egy cukorbeteg állat etetésére, a választásban kérjen segítséget állatorvosától! A legfontosabb szempont azonban, hogy a kutya rendszeresen az előírt időpontban, a megfelelő mennyiséget megegye.

Előfordulhat, hogy a kezdeti beállítás után a várt pozitív hatások nem jelentkeznek, sőt, adott esetben egyéb problémák is előfordulhatnak. Az egyik lehetőség, hogy az adag túl alacsony, így az állat tünetei megmaradnak. Ilyenkor ismét fel kell keresni a kezelőorvost, aki további vizsgálatokat végez, módosít az inzulin adagján.

A beállítási nehézségeknek számos oka lehet. Szukák esetében az egyik leggyakoribb probléma a progeszteron szint ingadozása, ami nagyban befolyásolja a vércukorszintet, ezért a megfelelő időben végzett ivartalanítás szintén létfontosságú.

Előfordul, hogy az inzulin adagja túl magas, vagy a megfelelő időpontban (amikor az inzulin hatása a legerősebb, így a vércukorszint nagyon leesik) az állat nem eszik. Ilyenkor általában az állat szédül, bágyad, gyenge. Fontos, hogy ilyen esetekben kis mézet kenjünk az állat szájába, és mihamarabb vigyük vissza a kezelőorvosához.

Látszik tehát, hogy a cukorbetegség kezelése kihívásokkal teli feladat mind az állatorvos, mind az állattartó számára. Kitartással, lelkiismeretes kezeléssel azonban nagy sikerek érhetők el: egy állat megfelelő életminőségének visszaadása, életének jó egészségben történő meghosszabbítása gyönyörű feladat.

Mikor kell kutyámat vércukor szint ellenőrzésre vinnem?

Az alábbi esetekben felmerülhet a cukorbetegség gyanúja, így feltétlenül keresse fel állatorvosát! Természetesen a felsorolt tüneteket egyéb betegségek is okozhatják!

  • ha többet iszik, mint szokott
  • ha többet vizel, mint szokott
  • ha elhízott
  • ha jó étvágy mellett lesoványodik
  • ha acetonszagú a lehelete
  • ha viszonylag hirtelen homályossá vált a szemlencséje
  • ha fokozott szőrhullás, korpázás, az orrtükör és a talppárnák kiszáradása, repedezése figyelhető meg

Bővebben a cukorbetegség kezeléséről: kattints ide!

Dr. Bendzsel Dániel
Hungarovet Állatkórház

Kategóriák: Kutyabetegségek, Összes betegségek (A-Z)

Kapcsolódó irások: