HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Megaesophagus betegség kutyában

A megaesophagus a nyelőcső rendellenessége, amelynek jellemzöi:

  • a nyelőcső hypermotilitása
  • a nyelőcső dilatációja
  • progressziv regurgitáció
  • súlyvesztés

A baloldali mellkasi röntgenképen a nyelöcsö nem, csak a légcsö látható. A jobboldali mellkasi röntgenképen viszont egy rendellenesen dilatált nyelőcső (megaesophagus) látható.

Az alábbi két röntgenképen az egyik esetem látható:

Kétféle megaesophagus van:

1.) Veleszületett megaesophagus

Altalában az elválasztasztás után válik azonnal nyilvánvalóvá, regurgitációval jár, valamint súlyban lemarad a társaitól. A nyelőcsői vagus ideg beidegzési zavara okozza. Általában Ir szetterekben, Dán dogokban, Német juhászokban, Labradorokban, Shar-Pei és New-foundland kutyákban alakul ki. Ezenkivül miniatur Schnauzerekben és foxterrierekben is elöfordul.

2.) Szerzett megaesophagus

Másodlagosan alakul ki, általában 7-15 éves kor között, nincsen fajtához kötve, a következö okok egyike miatt:

  • Myasthenia gravis miatt (az esetek 25-30%-ában!)
  • Hypoadrenocorticism (Addison’s betegség) miatt
  • Ólommérgezés miatt
  • Lupus myositis miatt
  • Dysautonómia miatt
  • Súlyosfokú nyelőcsőgyulladás miatt
  • Pajzsmirigyelégtelenség (hypothyroidism)
  • Idiopathikus (nem ismert okok miatt)

Humán achalasia: a szerzett megaesophagus helytelenül lett összehasonlitva a humán achalasiával. Az achalasia ugyanis a nyelőcső alulsó szakaszának elernyedési nehézségét, valamint a nyelőcső nem megfelelö (lelassúdott) perisztaltikáját jelenti. Ehhez hasonló elváltozást ugyan leirtak, de eddig nem bizonyitottak be kutyákon.

Klinikai tünetek

A leggyakoribb tünet a regurgitáció. (Nagyon fontos tehát a kórelözmény felvételekor és a fizikális vizsgálat során annak megállapitása, hogy hányásról vagy regurgitációról van szó.) A regurgitáció hetente néhányszor vagy akár naponta többször is elöfordulhat. Mint a legtöbb nyelőcsői bántalom esetében, a legtöbb állat súlyveszteséget mutat és gyakran másodlagos, aspirációs tüdőgyulladás alakul ki. A fizikális vizsgálat során gyakran találunk fokozott nyálzást, köhögést és tüdőgyulladásra utaló tüdöhangokat.

Diagnosztikai vizsgálatok

  • Teljes vérkép: normális
  • Vérbiokémia: az Addison-betegség kizárására
  • Vizeletvizsgálat:
  • Mellkas és nyaki röntgenfelvétel és báriumos mellkas és nyaki röntgenfelvétel: vigyázz, aspiráció veszélye!
  • A nyelőcső endoszkópos vizsgálata: daganat, idegentest kizárása, nyelőcsőgyulladás megállapitása. Vigyázat, aspiráció veszélye!
  • Szerológiai teszt: nicotinic acetylcholine-receptor antibody (Myasthenia gravis kizárására)ACTH stimulációs teszt (az Addison betegég kizárására)
  • Szerum creatinine phosphokinase aktivitás mérése
  • Electromyographia
  • Izom biopszia
  • Pajzsmirigyfunkció tesztek (TSH stimulációs teszt, T4)

Gyógykezelés

  • Myasthenia gravis kezelése:
    Pyridostigmine (1-3 mg/kg naponta 2x per os)
    Azokban az esetekben, amikor ez a kezelés nem müködik, akkor immunszupresszió szükséges, melyet vagy prednison vagy azathioprine gyógyszerekkel lehet elérni.Prednisone (1-2 mg/kg naponta 2x per os) vagy Azathioprine (2 mg/kg naponta 1x 7 napig, aztán 0.5-1 mg/kg minden második nap per os)
  • Pajzsmirigyelégtelenség (hypothyroidism) kezelése:
    Levothyroxine (22 ug/kg naponta 2x per os)
  • Polymyositis kezelése:
    Prednisone (1-2 mg/kg naponta 2x per os)
  • Nyelőcső motilitásának fokozására:
    A Prokinetikus (Metoclopramide vagy cisapride) kezelést korábban sokan javasoltak a nyelőcsöi motilitás fokozására, de a legújabb tanulmányok szerint ezek a szerek nem müködnek jól a nyelőcső szakaszon, vagyis ezeket ne adjuk. A Bethanechol nevü gyógyszer viszont nagyon jó a nyelőcső motilitásának a fokozására, ezt használjuk..
  • Nyelőcsőgyulladás kezelése: Sucralfate oldatot adjunk (0.5 – 1 gram állatonként naponta 3x per os).
  • Tüdőgyulladás kezelése: Hogyha endoszkópos vizsgálatot végzünk, akkor a légcsőböl, vagy a bronchusokból kimosott minta tenyésztését és rezisztencia vizsgálatát végezzük el. Hogyha ez nem lehetséges, akkor széles spektrumú antibiotikumos kezelést kell elkezdeni, 2-4 hétig.
  • Hányinger kezelése:

Mütéti gyógykezelés

Régebben javasolták a cardiomyotomiát (a gyomor-nyelőcsői záróizom myotomiáját), abban a hitben, hogy a kutya megaesophagusa hasonló a humán achalasiához. A legújabb számos tanulmány viszont bebizonyitotta, hogy nemcsak, hogy nem segit a cardiomyotomia, hanem ellenkezöleg, a helyzet rosszabbodását okozza.

Diétás kezelés

A megaesophagusban szenvedö kutyák naponta többször egyenek, minden alkalommal egy kissebb mennyiségü, magas kalóriájú takarmányt. Fontos, hogy az etetötál magasabbra legyen emelve, mert ez segiti a hypomotilitásban lévö nyelőcsöbe került eleség a gravitáció miatt a gyomorba jusson. Fontos, hogy etetés után a tulajdonos 15-30 percig álló helyzetben maradjon, a regurgitáció elkerülésére. Azok az állatok, amelyek nem tudnak igy sem enni, azoknak egy tartós gastrostomy csövet kell betenni a gyomorba, igy a nyelőcső megkerülésével közvetlenül a gyomorba kerül a táplálék. Nagyon sok kutyatulajdonos rengeteg dolgot megtenne és megtesz a kutyájáért. Szeretném itt megismertetni a “Bailey-etetöszéket”, amellyel sikeresen etethetőek a megaesophaus betegségben szenvedő kutyák. Ajánlatos naponta 4x vagy 5x etetni és itatni a kutyát, az alábbi etetőszékben, vertikális, az emberi étkezéshez hasonló helyzetben. Az alábbi kutya maga ül be ebbe a székbe!

Prognózis

A veleszületett megaesophagus prognózisa sok esetben kedvezö akkor, hogyha a tulajdonos hajlandó hónapokon át hajlandó ápolni és etetni az állatot a fenntiekben elmondottak szerint. A gyakorta elöforduló aspirációs tüdőgyulladást is kezelni kell. Sok esetben, az ilyen fiatal állatokon észlelt megaesophagus hónapok alatt javulást mutathat. Köhögés kialakulása esetén tüdőgylladásra kell gondolni. A szerzett megaesophagus prognózisa a legtöbb esetben kedvezőtlen, vagy rossz, amikor nem tudtuk a kiváltó okot beazonositani. A krónikus alultáplálás, testsúlyvesztés és a másodlagos aspirációs tüdőgyulladás. Azokban az esetekben viszont, amikor a kiváltó okot betudtuk azonositani (Addison-betegség, Myasthenia gravis, stb.), akkor a prognózis sokkal kedvezőbb.

Dr. Gál Sándor

Kategóriák: Kutyabetegségek, Összes betegségek (A-Z)

Kapcsolódó irások: