HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Újszülött- és fiatalkori diagnosztikai eljárások

A beteg újszülöttek gyorsan vizsgálhatók óvatos laboratóriumi tesztekkel, röntgennel. Különbségek vannak az újszülöttek, és a felnőtt egyedek normál értékei közt, így ezek figyelembevételével kell értékelni a kapott eredményeket. Az ilyen szemléletű diagnosztikai vizsgálatok klinikai hasznossága egyelőre nem ismert, hiszen egyrészt gyakran nem is állítanak fel diagnózist, illetve megszokott, standard módon is végezhető a kezelés. Mikrobiológiai vizsgálatok ajánlottak, mind az újszülött, mind az anya esetében. A néhány napos vagy néhány hetes kiskutyák és kismacskák vérvizsgálatával megállapítható az, hogy melyik kiskutya vagy kismacska vett fel kolosztrumot a szuletés után és melyik nem. Ez egy egyszerű teszt, hiszen csak a kölykök alkalikus foszfatáz (ALP) és az anorganikus foszfát szintjét kell megállapítani (lásd alább).

E cikk tartalmazza:

1. Kölyök kutyák és macskák diagnosztikai technikáit
2. Az élettani és az attól eltérő laboratóriumi és röntgen leletek kiértékelésének módjait

Fontos tudnivalók

1. Lehetőleg minimális mennyiségű vér levételével kell végrehajtani a vérvizsgálatot
2. A röntgenfelvétel a tüdőgyulladás, illetve a bél gáztartalmának kimutatására a leginkább hasznos
3. Az ultrahangos vizsgálatot leginkább a veleszületett keringési rendellenességek felismeréséhez szokás használni
4. Az anyaállat is vizsgálandó, mint lehetséges fertőzési forrás

Laboratóriumi eredmények elbírálása

A vérmintát a vena jugularisból kell venni, 22-27 g-s tű és 1-3 ml-es fecskendő segítségével. A legpraktikusabb a 25 g-s tű és a 3 ml-es fecskendő. A vékonyabb tű csak a hemolízis veszélyét növeli a fecskendő nyomásviszonyainak nagymértékű megváltozása miatt. A vena jugularis kézenfekvő és egyszerű vérvételi hely. Egészséges újszülött vagy fiatal állat erőteljes mozgással és hanggal reagál a vérvételre, míg a beteg állatok rendszerint mozgás és hang nélkül tűrik azt. A legtöbb klinikai helyzetben a vérvétel beteg állatból történik, így az nem okoz különösebb problémát. Az említésre kerülő referencia értékek kutatócsoportok tanulmányain alapulnak.

A kis mennyiségű vérből elvégezhető vizsgálatokat kell előnyben részesíteni, hogy elkerüljük a túlzott mennyiségű vér levételét. Az újszülött állatok százalékos vérmennyisége nem ismert, de a felnőtt állatok értékét tekintve egy macskának 6 ml/100 g vére van. A születés utáni napokban legfeljebb 0,5 ml vér vehető a macskákból, illetve a kistestű kutyafajtákból. Ez elegendő mennyiség egy gyors vizsgálathoz, az alábbi tesztek segítségével:

1. PCV (hematokrit) és Total Solids

Mikrohematokrit csővel mérendő. 2-6 hetes korban fiziológiás anaemia figyelhető meg, a felnőtt érték elérése a 12. hét környékén történik. Egy beagle kutyákon végzett tanulmány alapján (1) a PCV (hematokrit) értéke 45-53% volt a születéskor, 33-52% az első héten, 29-34% a második héten, 27-37% a harmadik héten, 27-35% a negyedik héten, 27-36% a hatodik héten és 31-39% a nyolcadik héten. Egy friss német tanulmány szerint (2) (beagle, német juhász és golden retriever) 1-3. napon a PCV 28-54%, 8-10. napon 23-37%, 28-33. napon 20-23%, 50-58. napon 25-41%. Ezeken belül a német juhászok esetében alacsonyabb értékeket mértek, mint a beagle-öknél, illetve a golden retrievereknél. Macskáknál az érték az első 1-2 hétben 31-39%, a 2-4. héten 25-28%, a 4-6. héten 26-29%, a 6-8. héten 29-31% (3). Ezen vizsgálatokat hematológiai automatákkal végezték, így a kapott értékek kis mértékben különbözhetnek a mikrohematokrit kapillárissal mért értékektől. A kezdeti magasabb érték a magzati vörösvérsejtek magasabb MCV értékének tudható be. A vörösvérsejtszám és a hemoglobin értékek megegyeznek a felnőtt értékek alsó határával. A vörösvérsejtek felnőttkori formára való kicserélődése, illetve a gyors súlygyarapodás (ami a keringő vérmennyiség növekedtével jár) nagyobb mértékű, mint a vörösvérsejtszám emelkedése, így alacsonyabb PCV értéket találhatunk az elválasztás idejéig. Az adult vörösvérsejtek képződése során relatív polychromasiával és reticulocytosissal találkozhatunk a felnőtt állatban tapasztaltakhoz képest. Magvas vörösvérsejtek úgyszintén előfordulhatnak a pár napos újszülöttben.

Septikus vagy legyengült újszülöttben gyakran találunk normális, vagy attól csak kis mértékben eltérő hematokrit értéket – könnyen azonosítható ok nélkül. Az észlelhető anaemiák leggyakoribb oka kutyák esetében az újszülött hypoprothrombinaemiája következtében kialakuló vérzés (lásd: koagulációs tesztek), illetve a macskákban az isoerithrolysis, valamint a traumás behatás következtében kialakuló vérzés mindkét fajban.

A kölyök kutyák és macskák albumin és globulinszintje alacsony a születést követően. A colostrum fogyasztása következtében a globulinszint nagymértékben elmelkedik, majd a 3-4. hétre egy mélypontra esik vissza. Innentől pedig fokozatosan emelkedni kezd, míg a 6. hónapra eléri a felnőtt értéket. Egy német felmérés szerint (4) a totál fehérje az 1-3. napon 3,7-5,8 g/dl, a 8-10. napon 3,3-4,4 g/dl, a 28-33. napon 3,7-4,8 g/dl, és az 50-58. napon 4,0-5,3 g/dl. A total solids refraktométerrel mért értékéről nincs adat, de az összefehérje értékéből következtetni lehet annak alakulására is. Mint a felnőtt állatokban is, az összfehérje értékének csökkenése haemorrhágiás (és nem haemolytikus) anaemiában várható.

2. Fehérvérsejtszám és minőségi vérkép

Az Unopette System segítségével a fehérvérsejtszám egyetlen csepp vérből meghatározható. Vérkenet segítségével is becsülhetjük az értékét. Idősebb, és/vagy nagyobb újszülöttek esetében 0,7-1,0 ml vér is levehető, amellyel már komplettebb hematológiai vizsgálatokat is elvégezhetünk laborgép segítségével. Fontos, hogy amennyiben laborgéppel dolgozunk (QBC technology), minden esetben végezzünk vérkenet vizsgálatot is. Az egészséges újszülött fehérvérsejtszáma, minőségi vérképe, stresszre adott válasza illetve a megbetegedés esetén előálló paraméterváltozásai a felnőtt állatban tapasztaltakhoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy a fehérvérsejtszám a felső határ környékén van. Mindazonáltal az újszülötteknek kevés tartalék granulocytája van a csontvelőben, így sepsis esetén hamar neutropaenia lép fel. Így egy beteg újszülöttben az alacsony neutrophil granulocyta szint sepsisre utalhat, illetve közelgő neutropaeniát jelez. Egészséges idősebb kölyökkutyákban, fiatal kutyákban, és kifejezetten kölyök és fiatal macskákban esetenként enyhe fokú lymphocytosis figyelhető meg, ami a vérvétel miatt felszabaduló adrenalinnak köszönhető.

3. Vérglükóz

Meghatározása történhet kézi vérglükózszint mérő segítségével, vagy laborgép segítségével. Az újszülöttek hajlamosak a hypoglykaemiára a megnövekedett glükóz szükséglet, az alacsony zsír, és máj glikogén tartalékok, valamint a glükoneogenezis prekurzorainak alacsony szintje miatt. A vérglükóz szint mindazonáltal hasonló a felnőttek normál értékéhez. Fontos, hogy a kézi vérglükózszint mérő segítségével kapott értékek kissé alacsonyabbak, mint a kémiai analizátor segítségével kapottak. A nem megfelelő ellátás, hypothermia és sepsis mind hypoglykaemiához vezethet. Bár feltehetően ez a legfontosabb kémiai érték, fontos megjegyezni, hogy a hypoglykaemia kezelése újszülött esetén empirikus úton történik.

4. Urea

Meghatározása történhet tesztcsík, vagy laborgép segítségével. Az értéke az első napokban normális, illetve kissé emelkedett a felnőtt értékekhez képest, majd normál értékre, illetve kissé az alá esik. Egy tanulmány szerint (4) a felnőtt referencia érték 20-68 mg/dl volt, a kölyök kutyák értékei pedig az 1-3. napon 30-118 mg/dl, a 8-10. napon 29-67 mg/dl, a 28-33. napon 13-46 mg/dl, az 50-58. napon pedig 17-61 mg/dl. Hasonló tendencia mutatkozik a kreatinin szint esetén, kivéve, hogy a kezdeti értékek a normális felnőtt értékhatárok közt maradnak. A dehidráció és a vese elégtelenség emelkedett urea és kreatinin szinthez vezet, csakúgy mint felnőtt állatok esetén.

5. Vizeletvizsgálat

A vizelési ingert egy nedves, langyos vattacsomóval válthatjuk ki, amellyel a kölyök urogenitális tájékát simogatjuk, majd a kapott vizelet egy cseppjét refraktométerrel, vagy tesztcsík segíségével vizsgáljuk. Az első 4 hétben a vizelet sűrűsége 1,020 – 1,038 között mozog, majd a maximális koncentrálási képességet (1,080) a vese a 8. héten éri el. Fiatalabb állaton végzett vizsgálatról nincs adat, de az érték várhatóan a minimális koncentrálással elérhető sűrűség környékén mozog. 8 hetes korig a kölyökkutyáknál előfordulhat glykosuria. Hypoprothrombinaemia esetén hematuriával is találkozhatunk. Sok esetben fontosabb a tény, hogy normális vizeletürítés történik, semmint a vizeletvizsgálat maga.

6. Cytologia

Az orrból, vagy a köldökből folyó esetleges váladék, illetve hasmenés esetén a bélsár cytologiai vizsgálata igazolhatja a feltételezett gyulladási folyamatot, illetve segít a helyes terápia megállapításában.

7. Mikrobiológia

Az orrból, vagy a köldökből folyó esetleges váladék bakteriológiai tenyésztése javasolt. Az eredményig tapasztalati alapon történő antibiotikumos kezelés javasolt. Az adott eset kimenetelét az eredmény megérkezte sokszor nem befolyásolja, de fontos lehet az alom többi tagjának kezelését illetően.

8. Képalkotó diagnosztikai eljárások

A röntgenleletek megítélése fiatal beteg esetén jóval nehezebb, mert az abdominális zsír kontrasztja hiányzik, a csontok mineralizációja nem teljes, az epifízisek nem csontosodtak el, illetve nagyfokú különbségek tapasztalhatók a fajták közt. Lényeges információkat kaphatunk azonban a gázzal kitelt bélcsőről, tüdőgyulladásról. A kVp érték csökkentése, illetve jó minőségű fim és kazetta használata javíthat a kép minőségén.

Az ultrahangos vizsgálatot főképp már idősödő fiatal állatok esetében szokás végezni veleszületett szívproblémák megítélésére, illetve esetleges porto-systémás shunt meglétének kiderítésére. Magzati és újszülött kori ultrahangos vizsgálatot végeznek mostanában kísérleti jelleggel kutatások alkalmával, ez a lehetőség feltehetően fontos szerepet kap majd a jövőben, főként az elgyengült kölykök vizsgálatának alkalmával.

9. Kórbonctan

A beteg újszülöttek pontos ante-mortem diagnózisa ritka, és a legtöbb kezelés empirikus úton történik. Sajnálatos módon néhány elgyengült újszülött nem éli túl. A kórbonctani boncolás erősen javasolt, hiszen így hasznos információkat kaphatunk, amelyek segíthetnek az alom többi tagjának kezelésében, illetve a jövendő almok kezelésében. A nehezen észrevehető, kis elváltozások miatt javasolt, hogy a boncolást pathológus végezze. A testet hűtve kell tartani a boncolásig. Mélyhűtött tetemen is végrehajtható boncolás, és ebben az esetben még az autolysist is kikerülhetjük. Amennyiben a boncolás a klinikán történik, különös figyelmet kell fordítani a veleszületett anatómiai elváltozások vizsgálatára. A főbb szervekből vett mintákat félre kell tenni szövettani és bakteriológiai vizsgálatok céljára. Fontos lelet az üres bélcső, illetve a teli húgyhólyag a 48 óráig életben maradó újszülött esetén, ami így a szopás hiányára utal. A kutyák herpesz vírusára utaló elváltozások egyértelműek: szétterjedt petechiás vérzések, véraláfutások, multifokális necrosisok (fehér foltok).

10. Az anyaállat vizsgálata

Az anyaállat fizikális és rutin diagnosztikai vizsgálata fontos információkat adhat az alom megbetegedéseit illetően. A hüvelyváladék és a tej citológiai és bakteriológiai vizsgálata ajánlott. Hasonlóképp vizsgálandóak a bőrelváltozások, a vizelet, és a rendellenes széklet.

11. További részletek

Thrombocyták: Vérkenet segítségével vizsgálható, csakúgy, mint felnőtt állat esetén. Az újszülöttek normális, és kóros értékeiről nincs adat, ám feltehetően hasonlóan alakul a felnőttek értékeihez. Kutyák herpesz vírusa esetén thrombocytopaenia tapasztalható, csakúgy, mint előrehaladott sepsis esetén.

Egyéb szérumalkotók kémiai kimutatása: Az alkalikus foszfatáz (ALP) és az anorganikus foszfát szintje újszülöttekben és fiatal állatokban is emelkedett. Az ALT szint megegyezik, vagy kissé alacsonyabb a felnőttekben mérthető értéknél, a kutyák herpesz vírusa megemeli az ALT szintet. Az ALP és GGT májenzimek a colostrum felvételekor emelkednek.Ennélfogva, azok a kölykök, amelyek ALP és GGT májenzimei sokkal magasabbak mint az anyáé és a többi kölyöké, azok felvették a kolosztrumot, az alacsony ALP és GGT májenzim szintü kölykök pedig nem vettéf fel a kolosztrumot. A kölyökkutyák 4 hetes korukig enyhe hyponatraemiát mutatnak (átlagosan több, mint 140 mEq/l), valamint hypochloraemia is fellép, feltehetően a vesetubulusok csökkent aldosteronérzékenységének köszönhetően. A kortizol alapszintje 4 hetes kor alatti kutyák esetén alacsony, ami feltételezhetően a plazmafehérjékhez való csökkent kötődési képességnek tudható be, azonban az ACTH-ra adott válasz normális, ami jelzi, hogy az újszülöttek is képesek fiziológiás válaszra stressz esetén.

Véralvadási teszt: Régebben a véralvadási idő nem volt mérhető a kis mennyiségű minta miatt, azonban az SCA2000 – megjelenése (Synbiotics Corporation) óta lehetséges, hiszen ez a készülék 50 μl vérből megállapítja azt, azonban ebben a beteg populációban (újszülöttek) még további vizsgálatokra van szükség a készülék alkalmasságát illetőleg. A fiatal állatok véralvadási ideje kissé hosszabb, mint a felnőtteké. Az újszülöttek vérében általában relatíve alacsony a prothrombin szint (II. faktor, K vitamin-dependens). A véralvadási idő mérésének szükségessége nem ismert, a beteg állatok empirikus úton, K vitaminnal kezelendők. A véralvadási idő mérése a legfontosabb a hemophilia A, és egyéb örökletes véralvadási zavarok kimutatásában, amelyek klinikai manifesztációjaként gyakran a köldök nagyfokú vérzését látjuk.

Macska leukemia vírus: A legyengült kölyköket, és az anyjukat is vizsgálni kell.

Dr. Gál Sándor
Airport Animal Emergency Center, Indianapolis, IN USA
Hungarovet Állatkórház, Budapest

Kategóriák: Diagnosztikai tesztek

Kapcsolódó irások: