HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Görcsrohamok kutyában

Mi az a görcs?

A görcs az egyik leggyakrabban tapasztalható idegrendszeri probléma a kutyákban. Macskákban sokkal ritkábban fordul elö. Nevezik rohamnak, vagy rángatózásnak is. Az alább felsorolt tünetek együtt, vagy különböző kombinációkban jelentkezhetnek roham esetén:

1.) Tudatzavar, vagy eszméletvesztés
2.) Testszerte izomrángás
3.) a mentális állapot megváltozása, a környezeti ingerekre való reagálás hiánya, hallucinációk
4.) önkéntelen vizelet- vagy bélsárürítés, nyálzás
5.) viselkedésváltozás, pl. a tulajdonos fel nem ismerése, támadó magatartás, futkározás körbe-körbe céltalanul

Mi a görcsroham 3 szakasza?

1) „Pre-ictalis (görcs előtti) szakasz, vagy aura”: ilyenkor a kutya viselkedése megváltozik, elbújik, izgatottá válik, vagy keresi a gazdáját. Nyugtalan, ideges lehet, sivíthat, remeghet, és nyálzás jelentkezhet nála. Ez a szakasz néhány másodperctől néhány óráig is eltarthat.

2) „Ictalis (görcs) szakasz”: a tényleges roham, ami néhány másodperctől 5 percig tarthat. A test izmai erős összehúzódást mutatnak, a kutya oldalra dől, remeg és a végtagok paralitikusak. A fej hátracsavarodik. Vizeletürítés, bélsárürítés és nyálzás fordulhat elő igen gyakran. Ha öt perc alatt magától nem rendeződik a görcsroham, ún. „status epilepticus”, vagy „elhúzódó görcsroham” esete áll fenn.

3) „Post-ictalis” (görcs utáni) szakasz: ez alatt zavartság, tájékozódási zavar, nyálzás, nyugtalan járkálás és/vagy a látás átmeneti elvesztése jelentkezhet. Nincs direkt összefüggés a roham súlyossága és ennek a szakasznak a hossza között.

Veszélyben van-e a kutya görcsroham alatt?

A drámai tünetek ellenére a kutya nem érez fájdalmat, csupán zavarodottságot. A nyelvét sem tudja lenyelni. Ha görcs alatt a szájába nyúlunk, ezzel nem segítünk rajta, viszont könnyen megharaphat bennünket az állat. A legfontosabb, hogy megvédjük őt a leesésétől, vagy hogy kárt tegyen magában. A sérülés kockázata akkor a legkisebb, ha a földön fekszik. Ha a görcsroham tovább tart néhány percnél, a testhőmérséklet emelkedni kezd. Ha másodlagos hipertermia jelentkezik a görcs következtében, ez egy sor másfajta problémára irányíthatja a figyelmet.

Milyen típusú görcsei vannak a kutyának és a macskának?

Bármilyen akarattól független mozgás- vagy viselkedésorma jelentkezése görcsre utalhat. A görcsrohamok különféle kategóriákba sorolhatók:

Generalizált (Grand Mal) görcsroham
Ez a társállatok leggyakoribb görcstípusa. Az egész test merev, vagy a merevség/izomösszahúzódás ciklusonként jelentkezik (ún. tónusos/klónusos állapot). Tudatvesztés, akaratlan vizelet- és bélsárürítés jelentkezhet.

Részleges (parciális) görcsroham
Ezek a fajta görcsrohamok az agy valamely specifikus területéről származnak, így a test valamelyik specifikus régióját érintik. A parciális rohamok aztán generalizálódhatnak, és az egész testet érinthetik.

Pszichomototos görcsök
Ez a típus zömmel viselkedésbeli eltérést jelent, ilyenkor az állat akaratlan ordíthat, körmozgást végezhet, stb. Az abnormális viselkedést azután generalizált görcsroham is követheti.

A görcsöket (ami neurológiai állapot) gyakran igen nehéz megkülönböztetni a fáradékonysággal járó egyéb kórképektől (pl. a szív-érrendszeri megbetegedésektől). Klasszikusan az igazi görcsrohamokat egy „aura” előzi meg, vagy egy olyan speciális „érzés”, ami köthető a közelgő rohamhoz. Mivel az állatok nem beszélnek, általában mi nem észleljük kedvencünkön az aurával kapcsolatos bármilyen változást. A görcsöt minden esetben a post-ictalis szakasz követi, ami alatt az állat zavarodottságot mutat, esetleg elveszíti látását. Néhány perctől órákig is eltarthat ez az állapot.

***A GÖRCS UTÁN JELENTKEZŐ (POST-IKTÁLIS) TÁJÉKOZÓDÁSI ZAVAR BIZTOS JELE A GÖRCS MEGTÖRTÉNTÉNEK***

Mi válthat ki görcsrohamot?

Számtalan oka lehet a görcs kialakulásának. Az epilepszia a leggyakoribb kutyák esetében. Ezenkívül májbetegség, veseelégtelenség, mérgezés és agyi tumorok is előidézhetik. A görcsök előidézői lehetnek agyon belüli (pl. trauma, daganat, fertőzés) vagy kívüli (alacsony vércukorszint, keringő toxikus anyagcsere termékek, pajzsmirigy alulműködés vagy mérgezés) történések. Az első lépés az agyon kívüli okok kizárása, elsősorban vérvizsgálatok segítségével. Érdemes szemészeti vizsgálatot is végezni, hiszen a retina (ideghártya) mutathat elváltozást. Ha a tesztek negatívak, az állat életkora szerinti osztályozás következik:

Egy évesnél fiatalabb állatok
A görcsöket ilyenkor általában az agyat érintő fertőzések okozzák. Az agy- és gerincvelői folyadék vizsgálata ez esetben nagyon fontos lehet.

1 és 5 év közötti állatok
Sokszor nem találunk kiváltó okot és a görcsrohamot epilepsziának tekintjük.Ha arohamok elég gyakran jelentkeznek, megkezdjük a gyógyszeres kezelést ezek elnyomására. A snauzerek, basset hound, skót juhászok és a cocker spánielek esetén 2-3x gyakrabban fordul elő epilepszia, mint a többi fajtában.

5 évnél idősebb állatok
Ebben a csoportban a koponyán belüli növekvő, és az agyra nyomást gyakoroló daganat áll a rohamok hátterében (pl. meningeoma). A legtöbb ilyen daganat, ha időben észlelésre kerül, operálható. CT vagy MR vizsgálat szükséges a diagnosztizáláshoz. Ha az operáció nem kivitelezhető, alternatívát jelenthet a kortikoszteroidokkal való kezelés az agyban kialakuló duzzanat visszaszorítására. Továbbá itt is szükség van a rohamok elleni gyógyszeres terápiára.

Epilepszia

Gyakorlatilag ezen a néven illetjük azokat a görcsrohamokat, amelyek kiváltó okát nem sikerült megtalálni. Önmagában sem számít nagyon ritka kórképnek. Kutyában viszonylag gyakran születik ez a diagnózis, macskák esetében viszont kimondásához általában az agy-gerincvelői folyadék analízisére és az agy képalkotó eljárással való vizsgálatára van szükség.

Reaktív rohamok

Azok a görcsrohamok sorolhatók ide, amelyek anyagcsere problémákkal vagy mérgezéssel állnak összefüggésben. Ekkor az agy maga normál állapotú.

Másodlagos rohamok

Azonosítható agyi abnormalitásból származó kórképek tartoznak ebbe a csoportba.

Elsődleges rohamok

Azokat a görcsrohamokat tekintjük elsődlegesnek, amelyek egyik fent említett csoportba sem férnek bele (vagyis nem sikerült megtalálni a kiváltó okot).

A görcsrohamok elnyomásának gyógyszeres lehetősége: A fenobarbitál

A görcsrohamok kezelésének alapvető célja a rohamok számának leredukálása. Az egyik legjobb választás a fenobarbitál.

Mikor kell elkezdeni a kezelést?

1.) Ha a rohamok sorozatban jelentkeznek, vagyis egyik követi a másikat.
2.) Ha izoláltan jelentkezik a roham, de legalább havonta egyszer, vagy sűrűbben
3.) Speciális esetekben, például, amikor nem ismert a görcsrohamok gyakorisága
4.) A német juhász, golden retriever, ír szetter és bernáthegyi fajták közismerten nehezen kezelhetők epilepsziára. Az a legjobb, ha ilyenkor nem várunk a gyakori rohamok jelentkezésére, mert ezzel még nehezebb lesz kontrollálni a görcskészséget.

Mit kell tudnunk a fenobarbitálról?

Ez a hatóanyag egy hosszú hatású barbiturát, ami képes az agyból kiinduló görcsrohamok intenzitását mérsékelni. Nem drága gyógyszer. Hasznos a rendszeres fenobarbitál-vérszint ellenőrzés a megfelelő dózis kiválasztásához.

Az epilepsziás kutyák 20-30%-a csak fenorbarbitállal önállóan nem kontrollálható. Ha egy kutya a fenobarbitál kezelés ellenére görcsrohamot mutat, elsőként vérszint ellenőrzés szükséges, és mielőtt más gyógyszerhez nyúlunk, ki kell mutatni, hogy a maximális terápiás dózis hatástalan. (Sok kutya csak azért mutat görcsrohamot, mert kevesebb gyógyszert kap, mint a megengedett legmagasabb dózis). Ha viszont nem használ, vagy a mellékhatások felerősödnek, kálium bromid kiegészítés (ld. alább) válik szükségessé, alacsonyabb fenobarbitál dózis mellett.

A fenobarbitál monitorozásának egy másik fontos része a toxicitásával függ össze. A gyógyszer ugyanis májkárosító lehet, emiatt a májfunkciók időszakos ellenőrzése feltétlenül indokolt (ajánlás: évente 2x).

A fenobarbitál leggyakoribb mellékhatásai

Szedáció – az állat bódultságot mutathat. A hatás átmeneti, addig tart, amíg az állat anyagcseréje rendeződik (általában ez nem hosszabb néhány napnál). Ha agydaganata van az állatnak, hosszabb idejű szedáció várható.

Túlzott szomjúságérzet és étvágy – Ez a nemkívánatos hatás sajnos permanensen jelentkezik. Ha kifejezetté válik, le kell csökkenteni a fenobarbitál adagját és kiegészítő terápia szükséges. Macskáknál általában ez a hatás nem jelentkezik.

Mi a teendő, ha a fenobarbitál nem működik, vagy mellékhatások lépnek fel?

Ilyen esetekben a kálium bromid a legjobb választás. Ilyenkor a fenobarbitál dózisát általában lecsökkentjük, és a kálium bromidot magas dózisban kezdjük adni egy-két nappal a későbbi fenntartónak szánt dózis előtt. A bromidok nagyon lassan érik el a terápiás vérszintet 8akár hónapok alatt), emiatt általában nem önmagában adjuk, hanem fenobarbitállal kombináltan. Mikor mindkét szert együtt adjuk, a mellékhatások összeadódhatnak.

Az epilepsziás kutyák 25-30%-ában a megfelelő fenobarbitál és/vagy bromid vérszint ellenére sem kontrollálható a görcsroham. Az emberi görcsellenes szerek hosszú listája ismert ugyan, de kutyáknál nem mind alkalmas (pl. számos tablettát kellene napjában többször adni), vagy elérhetetlenül drága. Néhány gyógyszer, ami adható a fenobarbitál és/vagy kálium-bromid kezelés kiegészítéseként:

Clorazepam (Clonazepam, Rivotril®, Clonapam)
Ez a hatóanyag a diazepámmal rokon (a korábbi Valium® hatóanyaga is ez volt, ami ismert görcselleni szer), görcsrohammal járó vészhelyzetben is kiváló. A probléma a hatóidejével van: változatos, egyénfüggő és csak tapasztalati dózisok léteznek. Ezen kívül gyakran alakul ki hozzászokás ehhez a gyógyszerhez, emiatt folyamatosan növelni kell az adagot. Ha viszont hirtelen abbahagyjuk az adását, megvonásos görcsrohamok jelentkezhetnek.

Felbamate (Taloxa®)
Ez a gyógyszer kevés mellékhatással bír, azonban napi háromszor adandó és kölyökkutyákban nem hat valami jól. Nagy kutyán alkalmazva a havi adag nagy kiadással jár. Nincs azonban szedáló hatása, emiatt szívesen alkalmazzuk olyan agyvelőbetegségek terápiájára, amelyek eleve álmossággal, fáradékonysággal, tompultsággal járnak

Gabapentin (Gabagamma, Gabator, Gordius, Neurontin®)
Ezt a gyógyszert naponta 3-4x kell adni, és hasonlóan drága, mint a felbamat. Előnye viszont, hogy gyakorlatilag nincs mellékhatása, és a megfelelő vérszintet már egy héten belül eléri. Egyesen nagy jövőt jósolnak ennek a hatóanyagnak, mások kevésbé.

Levetiracetam (Keppra®)
Ez a hatóanyag a különösen semmi másra nem reagáló, ún. refrakter epilepsziák esetében nagyon népszerű. Megbízható és alig van mellékhatása. Hátránya viszont a magas ára és a napi háromszori adagolási szükséglet. A dózisok részben tapasztalatiak.

Görcsrohamok otthon (Mi számít vészhelyzetnek?)

Szerencsés helyzet, ha a gyógykezelés megkezdése után az állat egyáltalán nem mutat görcsrohamot. Alkalomadtán előfordulhatnak görcsök a kezelés ellenére is, ezek azonban általában nem adnak okot aggodalomra. Fontos, hogy a görcsölő állat veszélyes is lehet a tulajdonosára. A nem akaratlagos állkapocs csattogtatás közben a kutya könnyen haraphat, és a post-ictalis szakaszban (a görcs után) az állat zavarodott lehet, nem ismeri fel a gazdáját, ilyenkor szintén óvatosnak kell lennünk vele szemben. Vannak azonban tényleges vészhelyzetek:

1.) Megállás nélküli görcsroham, több, mint 5 percen keresztül (”status epilepticus”)
2.) Háromnál több görcsroham 24-óra alatt

Ha rendkívül heves, vagy a két vészhelyzet valamelyikére jellemző görcsroham jelentkezik, speciális elsősegély szükséges: ilyen diazepam tartalmú rektális (végbélen át adandó) oldat adása. Ez a legkönynebb gyógyszerbeadási mód és a legveszélytelenebb is. Sikerrel alkalmazzák évek óda epilepsziás gyermekeken is, gyakorlatilag ezt a technikát adaptáltuk az állatorvoslásba.

Leállhatunk-e a gyógyszerezéssel?

Legalább egy éves görcsmentes időszakra van szükség, hogy felvetődjön a gyógyszer elhagyás gondolata. Azoknál a fajtáknál, amelyeknél a görcskontroll eleve nehézségekbe ütközik (ld. fenn), a legjobb sohasem abbahagyni a kezelést. Fontos, hogy a fenobarbitált nem lehet hirtelen abbahagyni. Minden a gyógyszerekkel kapcsolatos változtatást meg kell beszélni állatorvosunkkal.

Görcsroham jelentkezése után mi a teendő, keressük-e az okát, miért történt?

Minden görcsroham esetén kórtörténet felállítására van szükség: pl. ki volt-e téve az állat mérgezés lehetőségének, hozzájuthatott-e hallucinogén anyaghoz, érhette-e trauma, sérülés a fejét. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, vér- és vizelet analízis és egy EKG vizsgálat. Ezekkel a tesztekkel kizárjuk az esetleges máj-, vese-, szívproblémát, az elektrolit-egyensúly zavarát vagy a vércukorszint rendellenességét. Külföldön járt kutyák esetében a szívférgesség kizárása is szóba jön.

Ha mindezek kizárhatók, további kiegészítő vizsgálatok következhetnek, függően a rohamok súlyosságától és gyakoriságától (az alkalmi rohamok kevésbé számítanak veszélyesnek, mint a súlyos és gyakran jelentkező nagy rohamok). Ilyenkor az agy-gerincvelői folyadék analízisét végezzük el. Ha van rá lehetőség, CT és MR vizsgálatok jöhetnek még szóba.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük a görcsrohamokat?

A kezelést tehát általában csak akkor kezdjük el, ha havonta többször, vagy sorozatban, illetve nagy rohamok jelentkeznek. Innentől fogva görcselleni készítményt adunk egy életen át. Törvényszerű, hogy ha a görcsellenes terápiát hirtelen abbahagyjuk, megnő a kockázata annak, hogy még súlyosabb és még veszélyesebb rohamok alakuljanak ki. Az állatorvos feladat, hogy mérlegelje a dózisokat és kezelési sémát készítsen.

Kategóriák: Kutyabetegségek, Összes betegségek (A-Z)

Kapcsolódó irások: