HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Cukorbetegség (Diabetes Mellitus, nem komplikált forma)

Kapcsolódó információk
• Cukorbetegség (Diabetes mellitus)
• Cukorbetegség (Diabetes mellitus, nem komplikált forma)
• Cukorbetegség (Diabetes Mellitus, nem ketonos hyperosmotikus szindróma)
• Cukorbetegség (Diabetes Mellitus, ketoacidózisos forma)

Definíció

  • A szénhidrát, zsír és fehérje metabolizmus abszolút-, vagy relatív inzulinhiány miatti zavara
  • I. Típus (IDDM – Insulin Dependent DM)
    az inzulin szekréció nagyon alacsony, vagy hiányzik. Az ilyen betegek inzulinkezelés hiányában elpusztulnak, illetve hajlamosak ketoacidózisra.
  • II. Típus (NIDDM – Non-Insulin Dependent DM)
    a páciens szükségleteihez mérten alacsony szintű, vagy késedelmes az inzulintermelés. Az ilyen beteg exogén inzulin nélkül is életben marad, és kevésbé hajlamos a ketoacidózisra.

Kórélettan

  • Az inzulinhiány rontja a szövetek (különösen az izom, zsír és májszövet) szénhidrát, zsír és fehérje felhasználását.A glükózfelvétel károsodása, és a sejtszintű éhezés miatti folyamatos glükoneogenezis hyperglykaemiát okoz.
  • A vérglükóz szint emelkedése glycosuriát okoz, amely ozmotikus diurézissel, polyuriával, kompenzációs súlycsökkenéssel jár; a szabad zsírsavak mobilizációja a májban zsíros elfajuláshoz, és ketogenezishez vezet.

Érintett rendszerek

  • Endokrin/Metabolikus – elektrolit kimerülés és metabolikus acidózis
  • Máj és epe – a máj zsíros elfajulása; főképp macskában májelégtelenség is kialakulhat
  • Szem – kutyában cataracta kialakulása
  • Vese és húgyutak – húgyuti fertőzés és ozmotkus diurézis
  • Idegrendszer – perifériás neuropathia macskában

Genetika

  • Néhány kutyafajtában örökletes lehet

Előfordulás, gyakoriság

  • Kutyában és macskában is 1:400 és 1:500 közt mozog

Fajta predilekciók

  • Magasabb kockázat: keeshond, puli, törpe pincser, Cairn terrier
  • Feltehetően magasabb kockázat: uszkár, tacskó, törpe schnauzer, beagle
  • Macskában nem figyelhető meg.

Életkori összefüggések

  • Kutyák esetén a betegség klinikai manifesztációjának időpontja: 4-14 év (legtöbb: 8 év) (kivéve a ritkán előforduló fiatalkori formát)
  • Macskák a betegség klinikai manifesztációjának időpontja: 75%-ban 8-13 év, de 1-19 év között előfordul

Nemi összefüggések

  • Kutya: szukánál gyakoribb
  • Macska: kandúrnál gyakoribb

Jelek

  • A betegség korai jeleit kutyában gyakrabban veszik észre mint macskában.
  • Korai jelek: polyuria, fokozott vízfelvétel, fokozott táplálékfelvétel, súlycsökkenés
  • Későbbi jelek: étvágytalanság, bágyadtság, depresszió, hányás
  • Súlycsökkenés utáni hízás
  • Dorsalis izmok sorvadása, zsíros, korpás szőrzet gyakori macskáknál
  • Májmegnagyobbodás minkét fajban, de az icterus macskákra inkább jellemző
  • Ritkább jelek: kutyákban lencsehomály, macskában plantigrád állás (diabeteszes neuropathia)

Okok

  • Genetikai hajlam
  • Fertőző (vírusos) megbetegedések
  • B-sejtek immunológiai alapon történő pusztulása
  • Pancreatitis
  • Prediszpozíciós megbetegedések (pl: hyperadrenocorticizmus, akromegália)
  • Gyógyszerek (glükokortikoidok, progesztogének)

Rizikó faktorok

  • Túltápláltság II-típusú DM esetén
  • Szukák diösztrusza
  • Továbbiak: lásd: Okok

Differenciál diagnózis

  • Vese eredetű (renális) glycosuria (tubuláris funkciózavar, pl. kutya esetén Fanconi-szindróma) – általában nem kíséri poliuria és fokozott vízfelvétel, súlycsökkenés vagy hyperglykaemia
  • Stressz hyperglykaemia macskában – nem kíséri polyuria és fokozott vízfelvétel, súlycsökkenés, a vérglülóz szint normális, ha nem stresszes állapotban történt a mintavétel

CBC / Biokémia / Vizeletvizsgálat

  • Általában normál vérkép
  • Vérglükóz >200 mg/dL kutyában, és >250 mg/dL macskában
  • Magas szérum alkalikus foszfatáz (SAP), alanin aminotranszferáz (ALT), aszpartát aminotranszferáz (AST) aktivitás, hypercholesterinaemia és lipaemia gyakori
  • Elektrolitok értékei változóak, de a hypernatraemia, hypokalaemia és a hypophosphataemia súlyos dekompenzált állapotot jelez [TCO2] (totál CO2 koncentráció) vagy bikarbonát koncentráció alacsony, ha a beteg ketoacidózisban vagy súlyos dehidráltságban szenved
  • Glycosuria általános
  • Ketonuria gyakori
  • A vizelet sűrűsége gyakran alacsony

Laboratóriumi vizsgálatok

  • Anionrés emelkedett ketoacidózis esetén
  • Plazma inzulin szintje – segíthet eldönteni, hogy I. vagy II. típusú a diabetes mellitusNormális, vagy magas inzulinkoncentrációt, és hyperglykaemát találunk II. típusú DM esetén; alacsony inzulinkoncentráció I. típusú DM-ra utalhat, de félrevezető lehet, mert egy perzisztáló hyperglykaemia károsíthatja az inzulinszekréciót, funkcionálisan egészséges B-sejtek jelenléte esetén is.
  • Glükóztolerancia teszt (GTT) – gyakorlatban nehezen megvalósítható teszt, de a DM típusok elkülönítésének legjobb módja

Képalkotó eljárások

  • Röntgenvizsgálat – hasznos lehet a háttérben meghúzódó esetlegs betegségek diagnosztizálásában (pl: hólyag-, vagy vesekő, emphysemás cystitis vagy cholecystitis, pancreatitis)
  • Ultrasonographia – néhány betegben indikált, például icterus esetén a máj zsíros elfajulásának vizsgálatára, cholangiohepatitis és pancreatitis diagnózisára

Diagnosztikai eljárások

  • Percután májbiopszia néhány icterusos beteg esetén indikált lehet.

Kórbonctani elváltozások

  • Általában makroszkópos elváltozás nem található
  • A kórszövettani vizsgálatok során elváltozás nem mindig tapasztalható, ha igen, akkor a Langerhans szigetek degeneratív elváltozásai, vagy a szigetek sejtjeinek csökkent száma figyelhető meg. A csökkent számú B-sejtek kimutatására immunhisztokémiai eljárásokra van szükség. Macskában általában amyloid lerakódás figyelhető meg a szigetekben.

Kezelés

  • Kompenzált kutyák és macskák ambuláns módon kezelhetők, amennyiben élénkek, megfelelően hidráltak, esznek, isznek, és nem hánynak
  • Dekompenzált betegek kezelését lásd: Ketoacidózisos Diabetes Mellitus

Ápolás

  • Folyadék terápia, lásd: Ketoacidózisos Diabetes Mellitus

Aktivitás

  • Nagyfokú aktivitás esetén az inzulinszükséglet csökkenhet; a rendszeres, következetes mozgatás előnyös lehet.

Étrend

  • Kerülendők a magas nedveségtartalmú, puha eleségek, mert súlyos étkezés utáni hyperglykaemiát okozhatnak.
  • Nem túlsúlyos kutyák és macskák esetén következetesen olyan táp etzetése javallott, amelyet az állat megbízhatóan megeszik; a napi kalória bevitel legyen állandó szinten tartva.
  • Túlsúlyos kutyák és macskák esetén a folyamatos súlycsökkentés növeli az inzulinérzékenységet, így néhány II. típusú DM-ban szenvedő macska esetén a diabeteses állapot meg is szűnhet; az állat ideális testsúlyához szükséges kalória bevitel csökkenjen 70%-ra (macska), illetve 60%-ra (kutya) (1-es technika), vagy kapjon megszokott mennyiséget, de magas rost-, és alacsony kalóriatartalmú tápból (2-es technika); a megcélzott ideális testsúly elérése lehetőleg 2-4 hónap alatt történjen; a gyors testsúlycsökkenés nem javasolt, főképp elhízott diabeteses macskák esetén, mert a májuk különösen hajlamos zsíros elfajulásra.
  • Sovány kutyák és macskák esetén kerülendő az alacsony energiatartalmú étrend súlyosbítja a ketoacidózist, és gyengíti az immunrendszert. A rost szerepe elsődleges a súlycsökkentésben és az elhízás elkerülésében; előnyös a vérglükóz állandó szinten tartásában; a javasolt étrend magas rosttartalmú, alacsony zsírtartalmú, és sok összetett szénhidrátot tartalmaz.
  • Az állat a napi táplálékát kétfelé osztva, 12 óránként kapja, ezzel igazodva a napi kétszeri inzulin adagoláshoz, vagy a per os adagolt hypoglykaemiás szerhez; napi egyszeri inzulin adagolás esetén a táplálék felét a beadás után kapja meg, a maradékot pedig 8-10 órával később, illetve az inzulinaktivitás csúcsának idején, amennyiben ez ismert; az állandóan enni akaró kutyák száraztápot kaphatnak ad libitum, és a fent leírt módon két kisebb adag konzervet.

Tulajdonosnak nyújtandó információk

  • A tulajdonos tájékoztatandó a napi etetés menetéről, a gyógyszeres kezelésről, az otthoni megfigyelésről, a hypoglykaemia jeleiről és a teendőkről ebben az esetben, valamint hogy mikor kell állatorvost hívni, illetve állatorvoshoz menni.
  • A tulajdonosoknak ajánlott táblázatot vezetni az állat állapotáról, feltüntetve a vizelet tesztcsík eredményeket, a napi inzulin adagokat, illetve a testsúlyt heti rendszerességgel

Sebészeti megfontolások

  • Nem vemhes, stabil állapotú nőstényeknél ovariohysterectomia ajánlott; a diösztrusz alatt termelődött progeszteron nehezíti a DM kezelését.

Gyógyszeres kezelés

  • Inzulin – a kezelés módja kutyáknál, és a legtöbb macska esetében. Egyszerű kristályos inzulin – gyors biológiai hasznosulású és rövid hatású; parenterálisan adandó; anorexiás, hányó vagy ketoacidózisos beteg esetén javasolt; más inzulinnal keverhető.
  • NPH (Isophane) inzulin – középhosszú hatású, adagolás (macskáknak, és a kutyák legtöbbjének): 12 óránként sc., kezdő adag: 0,5 NE/ttkg (kutya), 0,25-0,5 NE/ttkg (macska); az egyéni válasz szerint módosítandó az adagolás.
  • Lente inzulin – középhosszú hatású, sc. adandó, kezdő adag annyi mint NPH esetén, 12 óránlént, de esetenként 24 óránként is adható.Ultralente inzulin – hosszú hatású, sc. adandó, általában 24 óránként, de egyes betegek esetén indokolt lehet 12 óránként adni.
  • Inzulin keverékek sokszor gyors biológiai hasznosulást kölcsönöznek a hosszú hatású inzulinoknak; a lente inzulinok bármilyen kombinációban keverhetők; NPH és egyszerű inzulin keverékek kereskedelmi forgalomban kaphatók; 25% egyszerű és 75% ultralente inzulin keveréke 24 óra várakozási idő után használható fel; a legtöbb beteg inzulinkeverék nélkül kezelhető.
  • Az inzulin faji eredete befolyásolhatja a gyógyszer farmatokinetikáját; szarvasmarha, sertés, szarvasmarha/sertés és humán rekombináns inzulin létezik; az állati eredetű inzulinokat lassan kivonják a forgalomból; lehetőség szerint mindig azonos típusú, és azonos fajból származó inzulinnal kezelendő a diabeteses beteg; amennyiben állati eredetű inzulinról humán rekombináns inzulinra kell áttérni, az adagot csökkenteni kell, és újra be kell állítani.
  • Orális antidiabetikumok – néhány macskánál II. típusú DM esetén a glipizid megfelelő diétás terápiával egyidejűleg hasznos lehet; a diabetes nem szabad komplikált formájú legyen, és a beteg nem eshetett át ketoacidózison ilyen terápia esetén; kezdeti adag: 2,5 mg per os 12 óránként, a megfigyelés az inzulin kezelt állatokhoz hasonlóan történjék; amennyiben a hyperglykaemia nem szűnik meg, úgy az adag 5 mg-ra emelhető 12 óránként; esetleges mellékhatások: hypoglykaemia, májenzim módosulás, icterus, hányás.

Elővigyázatosság

  • A glükokortikoidok, megesztrol acetát és progeszteron inzulin rezisztenciát okoz.
  • Hyperosmotikus szerek (pl: mannitol, röntgen kontrasztanyagok) kártékonyak, amennyiben a beteg eleve hyperosmotikus a hypergykaemiából kifolyólag.

Lehetséges kölcsönhatások

  • Számos gyógyszer (pl: nem szteroid gyulladáscsökkentők, sulfonamidok, miconazol, chloramphenicol, MAO inhibítorok, béta-blokkolók) erősítik az orális antidiabetikumok hatását; a termékismertetők tanulmányozása fontos.

Alternatív gyógyszerek

  • Diétás terápia, és orális antidiabetikumok adagolása elképzelhető, amennyiben a tulajdonos nem tud, vagy nem akar inzulint adni; macskában kedvezőbb hatású, mint kutyában.

Páciens megfigyelése

  • Glükóz görbe – a megfigyelés legjobb módja. A tulajdonos megeteti az állatot, beadja az inzulint, aztán beviszi az állatot a rendelőbe sorozatos vérglükóz tesztre amelyet 1-2 óránként kell végezni, az inzulin injekció beadása után egy órával elkezdve. A 12 óránként inzulint kapó állatokat 12 óráig, a 24 óránként inzulint kapókat pedig 24 óráig kell megfigyelni; a cél, hogy a vérglükóz 100-200 mg/100ml közt legyen legalább a nap 20-22 órájában kutya esetén, és 100-300 mg/ml közt legyen macska esetén. A görbe elkészítését pár hetente meg kell ismételni, amíg a diabetes nem válik regulálttá, majd néhány havonta kell ellenőrizni, iletően akkor, ha valami probléma merül fel.
  • Vizelet glülóztartalmának megfigyelése – a vizelet glükóz és ketontest tartalmát az étkezés és az inzulin beadás előtt kell meghatározni; amennyiben ezt, mint szabályozó módszert használjuk, ¼% glycosuria megengedett kell legyen, hogy elkerülhessük a hypoglykaemiát. A kizárólag vizeletminta alapján beállított állatok az ideálisnál hyperglykaemiásabbak lehetnek, és az inzulintúladagolásból eredő esetleges újbóli hyperglykaemia veszélye benne rejlik ebben a módszerben. A legjobb, ha kombináljuk a vizeletvizsgálatot a glükózgörbével; a tulajdonosnak fel kell hívnia az állatorvos figyelmét, amennyiben ketonuriát tapasztal.
  • Klinikai jelek – a tulajdonos megítélheti a következőket: polyuria, fokozott folyadékfelvétel, étvágy, testsúly; amennyiben ezek normálisak, akkor a diabetes megfelelően kontrollált.

Megelőzés

  • Az elhízás megelőzendő, vagy korrigálandó;
  • kerülendő a glükokortikoidok és a megesztrol acetát felesleges használata.

Esetleges komplikációk

  • Kutyáknák lencsekatarakta,
  • macskánál diabéteszes neuropathia nem megfelelő kontroll esetén
  • Eszméletvesztés vagy kóma inzulitúladagolás következtében
  • Anaemia és hemoglobinaemia súlyos fokú phosphataemia esetén, ami az első inzulinterápia után jelentkezhet

Kórjóslat

  • Néhány macska meggyógyulhat, ám később visszaeshet
  • Kutyák esetén a betegség állandó jellegű
  • Kezelés esetén a kórjóslat kedvező, az állatok többsége normális életet élhet

Társult megbetegedések

  • Húgyuti fertőzés előfordulhat

Korfüggő faktorok

  • A DM juvenilis formája ritka, és nehezen kezelhető.

Vemhesség

  • Diabetes mellitus alakulhat ki vemhesség alatt, ebben az esetben a vemhesség fenntartása nehéz
  • Az exogén inzulin bevitel a magzat megnagyobbodását, és nehéz ellést eredményezhet.
  • Inzulinrezisztencia alakulhat ki a vemhesség során, ami nehézzé teszi a hyperglykaemia kezelését.
  • A vemhes szuka ketoacidózisra hajlamos, sürgős ovariohysterectomia válhat szükségessé.
  • A DM-os kutyákat ki kell vonni a tenyésztésből.

Kategóriák: Kutyabetegségek, Macskabetegségek, Összes betegségek (A-Z)

Kapcsolódó irások: