HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Állattartással kapcsolatos érdekes magyarországi adatok

• Ezer menhelyi kutyát ivartalanítanak a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán. A programot a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az egyetem összefogásával valósítják meg.

• A költségekhez a tárca és a Nébih 10 millió forinttal járul hozzá. Egy nem ivartalanított kantól és szukától, illetve leszármazottaiktól populációszabályozás nélkül hat év alatt akár 67 ezer állat származhat. Egy ilyen képzeletbeli 67 ezres “kutyaváros” Magyarország 14. legnagyobb települése lenne, ezért fontos az ebek populációjának szabályozása, ami az ivartalanítással megoldható.

• A gazdátlan kutyák közegészségügyi kockázatot jelentenek, az ebrendészeti feladatokat ellátó helyi önkormányzatok évente 30 ezer kutyát kénytelenek gondozni, ami éves szinten 2 milliárd forintos kiadást jelent.

• Az egyetem saját költségvetéséből további 5 millió forinttal járul hozzá az ivartalanítási program sikeréhez, ingyenesen biztosítja az infrastruktúrát. Az állatorvostan-hallgatók számára nemzetközi viszonylatban is egyedülálló lehetőség, hogy egy hallgató 3-4 ivartalanításban vehet részt, és aktívan közreműködhet az operációk előkészítésében.

Háromból két magyar tart háziállatot: A Generali a 18-59 év közötti magyar lakosság körében reprezentatív kutatást végzett (teljes minta: 1200 fő) a háziállat tartási szokásokról, hogy megismerje a gazdik attitűdjét, szokásait kedvenceikkel kapcsolatban. A felmérésből kiderült, hogy a legtöbben kutyát (49%) vagy macskát (29%) tartanak, illetve, hogy a nem szerinti megoszlást tekintve különösen a nők, a korosztályokat vizsgálva az 50 év felettiek, míg a földrajzi elhelyezkedés tekintetében a vidéken élők körében népszerűbbek a kisállatok. Az állattartók több mint háromnegyede teljes mértékben családtagnak tekinti kedvencét. Különösen igaz ez a kutyák és macskák gazdijaira (79% és 72%), míg az egyéb kisállatok tulajdonosainak kétharmada van ezen a véleményen.

Ennek megfelelően a gazdik közel fele naponta legalább 1 órát tölt el kedvence gondozásával: egynegyedük 1-2 órát, míg 11%-uk 3 óránál is többet foglalkozik az állattal. Utóbbi főleg a kutyatartókra jellemző, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy a lakásban tartott ebeket naponta többször sétáltatni kell.

Az állattartók kedvenceikre átlagosan összesen 6300 forintot költenek havonta, a legnagyobb összeget a kutyákra szánják, havi közel 7000, míg a macskákra 6500, az egyéb háziállatokra pedig 6200 forintot fordít a tulajdonosuk. A legtöbb gazdi (40%) évente viszi háziállatát állatorvoshoz, míg ennél gyakrabban főként a kutyákkal látogatják az orvosi rendelőket: közel negyedük félévente, míg 15%-uk negyedévente megy kivizsgálásra. A macskákat valamivel ritkábban, sok esetben (19%) még egy évnél is hosszabb időközönként viszik csak állatorvoshoz, míg az egyéb háziállatok esetén gyakori (29%), hogy soha nem kerül sor vizsgálatra.

Forrás: Magyar Állateledel Egyesülés

Kategóriák: Állati hirek

Kapcsolódó irások: