HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Cauda Equina Szindróma (Lumbosacral syndrome)

Mi az a Cauda Equina Szindróma?

Cauda Equina Compressio-nak nevezzük a gerincvelő utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék magasságában lévő szakaszának bármilyen eredetű összenyomatását. Az összenyomatás következtében kialakuló idegrendszeri tünet együttes összefoglaló neve a Cauda Equina Syndroma. A szindróma elnevezése a latin “Cauda” szóból származik, amely “Lófark”-at jelent. Azért nevezték el az utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék gerincvelői szakaszát igy, mivel ezen a szakaszon a gerincvelö már nem a jellegzetes tubuláris szerkezetü, hanem nagyobb idegek hálózatából tevödik össze, amelyek a lófarokra emlékeztetnek. A Cauda Equina Syndrome (angolul “Lumbosacral syndrome”) az utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék magasságában lévö ezen “lófarokszerü” gerincvelöi idegeket tartalmazó rész instabilitását jelenti.

Milyen állatokban gyakori ez a betegség?

Általában nagy testű, gyakrabban a kan kutyákban kialakuló megbetegedés, de találkozhatunk vele közepes, sőt néha kis testű kutyában vagy macskában is.

Milyen tünetei vannak ennek a betegségnek?

Általában lassan fokozatosan alakulnak ki a tünetek. Először csak az tűnhet fel, hogy a kutya kerül bizonyos mozdulatokat, nem szívesen ugrik, nehézkesen mászik lépcsőre, ágyra. Tipikus az ágyéki-keresztcsonti tájék érintésre, megnyomásra kialakuló fájdalma is. Az állatok általában nehezen kelnek fel, a felállást követően a hátsó testfél inkoordinált, rogyadozás, a járás imbolygó, kan kutyáknál jellemzően elmarad a láb emelése vizeletürítéskor. A hátsó végtagokat a beteg lépés közben nem emeli meg eléggé, ezért a karmok felső része megkopik. Súlyosabb esetben az ujjak felső felületével lefelé helyezi talajra a kutya a hátsó lábait. Általában mindkét lábon a térdhajlító izmok elsorvadnak, aminek következtében a térdkalács reflex fokozott mértékben jelentkezik (patella-pseudohyperreflexia). Az állapot súlyosbodásával széklet-és vizelettartási rendellenességek /inkontinencia/ és végül teljes hátsó testfél bénulás is lehetséges.

Hogyan néz ki egy normális anatómiai viszonyokat mutató ágyéki-keresztcsonti régió?

L7 : a hetedik lumbáris (ágyéki) gerinccsigolya
S 1: az elsö keresztcsonti
gerinccsigolya
A pirossal bekeretezett rész a két csigolya és a gerinccsatorna normális helyezödését mutatja.

Mi okozza ezt a betegséget és milyen elváltozásokat okoz?

1.) Az utolsó ágyéki( L7) és/vagy a keresztcsonti csigolyák(S1, S2, S3) törése: Az alábbi képen az utolsó ágyékcsigolya törése látható. A piros vonal a csigolyatest törésének vonalát, a bekarikázott terület a gerincvelő összenyomatásának helyét jelöli.



2.) Az ágyéki-keresztcsonti tájékra kiterjedő daganatos elváltozás
: Az alábbi képen az első keresztcsonti csigolyából kiinduló daganatos folyamat látható, amely beolvasztja a utolsó ágyékcsigolya hátulsó véglemezét is.

3.) Az utolsó ágyékcsigolya(L7)-első keresztcsonti csigolya(S1) teste közötti porckorong idült gyulladásos folyamata: Az utolsó ágyékcsigolya hátulsó- és az első keresztcsonti csigolya elülső-véglemezének jelentős megvastagodása.

4.) Az utolsó ágyékcsigolya(L7)-első keresztcsonti csigolya(S1) teste közötti instabilitás, ill. ennek következtében kialakuló stabilizációs csontnövedék: Az L7-S1 csigolyák instabilitása nyomán kialakuló híd-szerű csontos növedék.

5.) Az első keresztcsonti csigolya(S1) felső ívének bebukása – fejlődési rendellenesség következtében- az utolsó ágyékcsigolya(L7) felső íve alá: Az S1 csigolya felső ívének bebukása az L7 csigolya felső íve alá

6.) Az utolsó ágyékcsigolya(L7) felső ívét az első keresztcsonti csigolya felső ívével összekötő szalag(ligamentum flavum) megvastagodása.

Hogyan lehet a Cauda Equina Syndromát diagnosztizálni?

1. Klinikai (fizikális) vizsgálat: az első legfontosabb lépés a kórelőzmény megismerése után, (hátsó testfél gyengeség, rogyadozás, széklet-vizeletürítési problémák, fájdalom stb.) az alapos klinikai vizsgálat, mely során a gerinctájék fájdalmasságát, a hátsó végtag reflexeit, a fájdalomérzet meglétét vizsgáljuk.

2. Röntgenvizsgálat: amennyiben a klinikai tünetek indokolják kiegészítő vizsgálatként elsősorban a röntgenvizsgálat jön szóba, mely során a gerincoszlop ezen szakaszáról oldalirányú felvételt készítünk. Amennyiben a klinikai tünetek és az oldalirányú röntgenfelvétel alapján a C.E.C. alapos gyanúja felmerül további vizsgálatokkal kell kizárnunk egyéb gerincbetegségeket ill. megerősíteni a C.E.C. diagnózist.

3. Myelographia: ilyen vizsgálat a gerincfestés vagy myelographia, mely során a gerincvelőt körbevevő térbe, az agy-gerincvelői folyadékba (liquor) röntgenkontraszt anyagot juttatunk és sorozatos felvételekkel ellenőrizzük annak áramlását. Ennek előnye, hogy a kontrasztanyag lefutása során az egyéb gerincszakaszok is kirajzolódnak, és ezek esetleges betegségeit is diagnosztizálhatjuk. A gerincoszlop hátsó szakaszáról 1db teljesen hajlított és 1 db teljesen nyújtott beállítású RTG felvételt készítünk. Ha a két felvétel között jelentős különbséget tapasztalunk(a nyújtott beállítású felvételen telődési hiány) a C.E.C. biztosan diagnosztizálható.

4. MRI vizsgálat: a diagnosztika legmodernebb, de nehezen hozzáférhető vizsgálati módszere az MRI vizsgálat, mely során altatásban, invazív beavatkozás nélkül kaphatunk átfogó képet a vizsgálni kívánt gerincszakaszról.

Láthatnánk egy konkrét esetet?

Az alábbi képen a gerincoszlop hátsó szakaszáról egy teljesen hajlított gerincoszlop beállítású röntgenfelvétel látható, amelyen a gerinccsatornába fecskendezett kontrasztanyag a hajlított gerinccsatornában az S1 csigolya végéig követhető, tehát úgy tünik, hogy nincsen Cauda Equina Syndroma.

Amikor azonban a gerincoszlop hátsó szakaszáról egy teljesen nyújtott beállítású röntgenfelvétel készült, akkor a kutya nyújtott gerinccsatornájában a kontrasztanyag csak az L7 csigolyáig követhető, vagyis ennek a kutyának Cauda Equina Syndromája van!

Amikor ugyanezen a kutyán egy MRI vizsgálatot végeztek el, akkor láthatóvá vált a gerincvelő összenyomatását okozó csontos képlet.


Differenciál diagnosztika

A C.E.C.-t mindenképpen el kell különítenünk azoktól a betegségektől, melyek hasonló klinikai tünetekkel járnak. Így pl.: a csípőizületi diszplázia (a hátsó testfél gyengesége bénulásos tünetek nélkül), egyéb gerincvelő összenyomatással járó gerincbetegségek (porckorongsérv, gerincvelőből kiinduló daganatos elváltozás, gerincvelő infarktus) ezért a helyes diagnózis felállításának legfontosabb eszköze a pontos és alapos betegvizsgálat (neurológiai vizsgálat!) és a megfelelően megválasztott és elvégzett kiegészítő vizsgálatok.

A Cauda Equina Syndroma gyógykezelése

Gyógyszerekkel és pihentetéssel:a discospondylitis esetén legalább 6 héten át tartó antibiotikum és non-szteroid gyulladás- csökkentők együttes adásával érhető el javulás.

Mütéttel (laminectomia): a klinikai tüneteket mutató egyedek korrekt gyógykezelése a bakteriális gyulladás okozta C.E.C. / L7-S1 discospondylitis/ kivételével kizárólag műtéti úton lehetséges. A műtét során az összenyomatás helyén a gerincoszlop felső ívének teljes eltávolításával lehetőséget biztosítunk a gerincvelőnek arra, hogy a gerincoszlop alsó része felől kialakuló nyomás elől kitérjen. Így megszűnik a gerincvelő összenyomatása, a klinikai tünetek pedig egy időben elvégzett műtét esetén jelentősen enyhülhetnek.

Prognózis

Mint általában, a Cauda Equina Compressio esetében is a korai felismerés és – a diagnózis birtokában – az időben elvégzett, megfelelő kezelés elengedhetetlen a sikeres gyógyításhoz.

A fenti információs anyagot Dr. Bánfi András és Dr. Zsoldos László bocsájtotta a Gazdi-Tudásbázis rendelkezésére, a Magyar Kisállat Ortopédiai Társaság honlapjáról. A fenti információs anyagot kiegészitette Dr. Gál Sándor.

Kategóriák: Kutyabetegségek, Macskabetegségek, Összes betegségek (A-Z)

Kapcsolódó irások: