HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Kisemlősök ivartalanításának szakmai ajánlása (MÁOK, 2011)

A MÁOK Elnöksége 2011. október 12.-i ülésén elfogadta és kiadta a MÁOK szakmai ajánlását a kedvtelésből tartott kisemlősök ivartalanítására, amely várhatóan 5 év múlva valamennyi kamarai tagra nézve kötelező irányelv lesz.

A Magyar Állatorvosi Kamara szakmai ajánlása a
kedvtelésből tartott házi kisemlősök ivartalanítására

Az ajánlás tervezetét Dr. Csikós Károly Miklós készítette (2011. augusztus 29.)

Elfogadta és kibocsátotta a Magyar Állatorvosi Kamara Elnöksége az 2011. október 12-i ülésén

A Magyar Állatorvosi Kamara a kedvtelésből tartott házi kisemlősök ivartalanítására vonatkozó szakmai ajánlását azzal teszi közzé, hogy az ajánlásban rögzített szakmai elvek és szempontok alapján az illetékes országos bizottsága várhatóan 5 év múlva egy valamennyi kamarai tagra nézve kötelező szakmai irányelv tervezetét készíti el. A jelen szakmai ajánlás a nemzetközi szakirodalomban rögzített aktuális elveket és szempontokat figyelembe véve készült.

I. Az ivartalanítás oka, módja és időzítése

  1. A kedvtelésből tartott házi kisemlősök (házi húsevők, házinyúl és rágcsáló állatok) ivartalanítása (a továbbiakban: ivartalanítás) több okból is ajánlott sebészeti beavatkozás. A legfontosabb okok:
    a) a nem kívánt szaporulat megelőzése;
    b) egyes szervi megbetegedések megelőzése és gyógykezelése;
    c) a nem ivartalanított ivarérett állatokra jellemző viselkedési problémák megelőzése és gyógykezelése.
  2. A jelenleg ismert alternatív (konzervatív) megoldások nem alkalmasak az összes fenti cél egyidejü és végleges megvalósítására, ezért általában nem helyettesíthetik a mütéti megoldást.
  3. Az ivartalanítás az állat bármely életkorában elvégezhető, de a tenyésztési célra nem szánt egyedeket ajánlott a legkisebb kockázat időszakában, vagyis fiatalon, az optimális megelőző hatás érdekében az ivarérést megelőzően ivartalanítani, a tenyészállatokat pedig a tenyésztésük befejezését követen a lehető leghamarabb.

II. Az ivartalanítás elvégzésének körülményei

1. Ivartalanítás kizárólag arra alkalmas helyen, vagyis a szakma szabályainak megfelelően kialakított állatorvosi rendelőben, szakrendelőben, állatkórházban vagy állatklinikán, illetve a beavatkozás elvégzésére megfelelő körülményekkel rendelkező állatmenhelyen és kutatóintézetben végezhet (a továbbiakban: intézmény).

2. A tulajdonosok kérésére végzett beavatkozások kizárólag állatorvosi rendelőkben, szakrendelőkben, állatkórházakban és állatklinikákon történhetnek, az állatmenhelyeken és a kutatóintézetekben csak a bennlakó, állatvédelmi és/vagy kutatási céllal tartott állatok ivartalaníthatók.

3. A beavatkozás elvégzéséhez az intézményeknek rendelkezniük kell az alábbi személyi és tárgyi feltételekkel.

4. Az ivartalanítás személyi feltételei:

  • a) a mütétet – a hatályos jogszabályi előírásnak megfelelően – kizárólag kamarai müködési engedéllyel rendelkező állatorvos végezheti;
  • b) legyen jelen legalább egy, a mütéti aszepszis és antiszepszis szabályaira, valamint az altatás fenntartásával kapcsolatos alapvető feladatok végrehajtására megfelelő végzettséggel rendelkező, vagy helyben kiképzett személy.

5. Az ivartalanítás tárgyi feltételei:

  • a) a többi helyiségtől elkülönített légterü, könnyen tisztítható és fertőtleníthető, megfelelően berendezett, karbantartott és üzemeltetett mütő kialakítása ajánlott;
  • b) a mütő mellett legalább egy, elkülönített légterü, az állatok elkészítésre is alkalmas vizsgáló vagy kezelő helyiség ajánlott;
  • c) hideg- és melegvizes mosogató és bemosakodásra alkalmas mosdó
  • d) legalább a hematokrit-érték, a vércukorszint és a szérum fehérjetartalmának meghatározására alkalmas eszközök (pl. mikrohematokrit centrifuga, vércukormérő és refraktométer)
  • e) az intravénás folyadékpótlás kivitelezéséhez szükséges eszközök;
  • f) a mütőben felállított alkalmas mütőasztal;
  • g) megfelelő megvilágítás. Az éjszaka is müködő intézményekben és a természetes megvilágítással nem rendelkező mütőkben elemes vagy akkumulátoros szükségvilágítás.;
  • h) a beavatkozás elvégzéséhez szükséges gyógyszerek, egyszer és többször használatos eszközök. Kábítószerek és pszichotróp anyagok használata esetén rendelkezni kell a hatályos elírásoknak megfelelő engedéllyel, tárolóhellyel és nyilvántartásokkal.;
  • i) a mütét során használt eszközök sterilizálására alkalmas eszköz;
  • j) az alvó állat monitorozására alkalmas eszközök;
  • k) az asszisztált lélegeztetés elvégzéséhez szükséges eszközök;
  • l) altatógép, legalább két légzőrendszerrel;
  • m) az állat mütét utáni elhelyezését biztosító ketrec.

III. A mütét előkészítése

1. Az állat fajának, testméretének, életkorának és egészségi állapotának megfelelő ideig tartó előzetes koplaltatás.

2. A tulajdonos és az állat adatainak rögzítése az állatorvosi munkanaplóban.

3. Írásos mütéti felhatalmazás (1. sz. melléklet) beszerzése a tulajdonostól vagy az állat felett rendelkezési joggal rendelkező személytől (a továbbiakban: tulajdonos).

4. A kórelőzményi adatok felvétele.

5. Az altatást megelőző fizikális vizsgálat elvégzése.

6. A fenti előzmények alapján ASA II-es és annál magasabb besorolásba tartozó állatok (2. sz. melléklet) esetében fel kell ajánlani a tulajdonosnak az altatás előtt szakmailag indokolt további kiegészítővizsgálatok elvégzését.

7. Az ivartalanítás végrehajtását mérlegelni kell. Az elektív ivartalanításokat a műtét szempontjából legkedvezőbb időpontban kell végrehajtani, ezért az ivarzó nőstények és a gyógyítható betegségben szenvedő állatok mütétét érdemes elhalasztani.

8. Tájékoztatni kell a tulajdonost az adott esetben alkalmazható altatási lehetőségek előnyeiről és hátrányairól.

9. Az állat szakmai ajánlásoknak megfelelő elaltatása (előkezelés és bevezetés), majd a fenntartás megkezdése, valamint felkészülés az alvás monitorozására.

10. A műtét megkezdése előtt fel kell készülni az esetleges komplikációk elhárítására (újraélesztés, mesterséges lélegeztetés, folyadékpótlás, az állat melegítése stb.).

11. A műtét során gondoskodni kell intravénás folyadékpótlásról, ha fokozott kockázat áll fenn, vagyis
a) az ASA II-es és a magasabb besorolásba tartozó (túl fiatal vagy idős, nem kielégítőkondíciójú, ivarzó, vemhes, illetve beteg) állatok műtéte során, valamint
b) ha a beavatkozásozás előreláthatóan fél óránál hosszabb ideig tart.

12. A pediátriai (6-16 hetes állatokon végzett) műtétek alkalmával kiemelt gondot kell fordítani a hipovolémia, a hipoglikémia és a hipotermia megelőzésére.

IV. A műtét menete

1. Az ivartalanítás célja az állat mindkét gonádjának végleges sebészeti eltávolítása.

2. Az ivartalanítás a sebészeti aszepszis és antiszepszis szabályainak betartásával történjen.

3. A műtét során gondoskodni kell az állat szakszerű altatásáról, a megfelelő fájdalomcsillapításról és az alvó állat monitorozásáról.

4. Az ivartalanítás általános szabályai:

  • a) Az állatorvos a szakmai ajánlások figyelembe vételével dönti el, hogy az ivartalanítás végrehajtására melyik, egyébként szakmailag elfogadott műtéti módszert, technikát választja.
  • b) A nőstény állatok ivartalanítása az ajánlott középvonalban készített hasfalmetszés mellett szükség esetén horpaszmetszéssel is történhet.
  • c) Valamennyi műtéti technikánál kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy
  • a gonádokból ne maradjon vissza maradvány.
  • d) Az ivartalanítás során a petefészkek ún. lekötése és szándékos bennhagyása súlyos szakmai hibának számít.
  • e) A rejtett heréj állatok mindkét heréjét el kell távolítani, de a már leszállt herét csak a rejtett here után.
  • f) Az ondóvezetékek elkötése nem ivartalanítás, ezért csak a tulajdonos határozott írásbeli kérésére és szakmailag indokolt esetben kerülhet rá sor.

5. Az egyes állatfajok ivartalanítási műtétjére vonatkozó ajánlások:

  • a) A kan kutyák és a hím vadászgörények esetében a szakmai ajánlások betartásával egyaránt végezhető szkrotális és prészkrotális ivartalanítás is.
  • b) A szuka kutyák ivartalanítását lehetőleg az első tüzelés előtt vagy az anösztrusz során ajánlott elvégezni.
  • c) Állatvédelmi célú esetekben a gazdátlan és a műtét után szabadon bocsátásra kerülő macskák bal fülének hegyéből az ivartalanításukkor ajánlott néhány millimétert lemetszeni, hogy az messziről látható, ezáltal az ivartalanítás céljából történő téves befogás elkerülhető legyen.
  • d) A nőstény vadászgörények esetében mérlegelni kell a sebészeti megoldás és a tartós hatású GnRH analóg implantátumok használatának előnyeit.
  • e) A bak nyulakat és a hímivarú rágcsáló állatokat fedett heréléssel vagy a lágyékgyűrű utólagos zárásával ajánlott ivartalanítani.

6. Az eltávolítandó szervek vérereinek lekötéseihez a célnak megfelelő steril felszívódó varróanyagokat, esetleg kimondottan erre a célra ajánlott steril fémötvözeteket (pl. hemoclips) ajánlott használni. Laparaszkóp alkalmazása esetén kauterizáció is végezhető.

7. A belső sebzárás a szakma szabályai szerint, a célnak megfelelő steril felszívódó varróanyagokkal történjen.

8. A bőrseb zárása a szakmai ajánlásoknak megfelelő steril, a nedvességet nem vezető, szövetbarát varróanyagokkal, intradermális technika esetén steril felszívódó varróanyaggal, illetve az adott célra ajánlott steril sebészeti eszközök
(pl. fém varróanyag, szövetragasztó) segítségével történjen.

9. Az egyedi megjelöléssel még nem rendelkező állatok esetében a műtéttel egyidejűleg az állatorvos ajánlja fel az alvó állatba történő mikrochip beültetés és nyilvántartásba vétel lehetőségét.

V. Műtét utáni ellátás

1. A műtét után még alvó vagy öntudatlan állatot nem szabad elszállításra átadni!

2. Az állat műtét utáni megfigyelése az ébredésig folyamatos, utána pedig a szükséges ideig, de legalább 1 órán át rendszeres legyen.

3. A műtét után a szükséges ideig fájdalomcsillapítást kell alkalmazni.

4. Szükség esetén gondoskodni kell a megfelelő sebvédelemről.

5. A műtéttel összefüggő fontosabb információkat, köztük a jelentős előzményi adatokat, a műtéti technikát, az alkalmazott varróanyagokat, az esetleges komplikációkat és az ajánlott utókezeléseket rögzíteni kell az állatorvosi munkanaplóban.

6. A tulajdonost írásban is tájékoztatatni kell a műtét utáni teendőkről (3. sz. melléklet).

7. Az ivartalanítás megtörténtéről a tulajdonos kérésére igazolást kell kiállítani. Ebek és macskák esetében a műtött állat egyedi sorszámú Kisállat egészségügyi könyvében kell az ivartalanítás elvégzését igazolni.

8. A műtétet elvégzése után lehetőséget kell biztosítani a tulajdonos számára a szükséges kontrollvizsgálatok elvégeztetésére és az esetleges szövődmények elhárítására.

9. Az olykor szükségszerűen elforduló sikertelen beavatkozások (nőstényeknél petefészek-, hímeknél hereszövet visszamaradás) esetén a reoperációt kell javasolni.

Zárszó

Az ajánlás a modern nemzetközi szakmai ajánlásokra épül (4. sz. melléklet), de az egyes részletkérdések vitathatóak, illetve idővel változhat a megítélésük. Valamennyi kamarai tag alanyi joga módosítás kezdeményezése. A módosító javaslat indoklásában célszerű feltüntetni, hogy a javasolt változtatás vagy kiegészítés melyik új, elismert hazai vagy
nemzetközi állatorvosi
a) szaklapban megjelent közleményen, vagy
b) sebészeti szakkönyvben megjelent megállapításokon alapszik.

Mellékletek

1. sz. melléklet

A műtét előtti írásbeli beleegyező nyilatkozat fontosabb elemei:
1. A tulajdonos és/vagy a műtét elvégzését kérő személy adatai (név és cím).
2. Az állat adatai (faj, fajta, születési idő, ivar, szín, mikrochip száma).
3. Nyilatkozat arról, hogy az állat tulajdonosa meghatalmazza az intézmény munkatársait az állat végleges ivartalanításának végrehajtására.
4. Nyilatkozat arról, hogy a műtét elvégzését kérő személy
a) megértette és tudomásul vette a beavatkozással járó kockázatokat és
b) ismeretei szerint az állatnak nincs olyan rejtett egészségügyi problémája (pl. vérzékenység, allergia stb.) amelyek érdemben befolyásolhatják a beavatkozás kimenetelét.
5. Dátum és a műtét elvégzését kérőszemély sajátkezű aláírása.

A fentiek szerint készült nyilatkozat minta letölthető a MÁOK honlapjáról!

2. sz. melléklet

A műtétek előtti altatási kockázatbecslést az American Society of Anaesthesiology (ASA, 1941) besorolása alapján javasoljuk elvégezni:

I. minimális kockázat – egészséges állat
tünetmentes fiatal vagy felnőtt állatok

II. kis kockázat – enyhe elváltozások
túl fiatal vagy idős, elhízott, ivarzó vagy vemhes állatok, illetve enyhe és lokális eltérések (pl. kisebb bőrdaganat, köldöksérv)

III. közepes kockázat – súlyos szervi elváltozások
vérszegénység, enyhe kiszáradás, láz vagy szívzörej stb.

IV. magas kockázat – a szervezet súlyos működési zavara
senyvesség, súlyos kiszáradás, húgyvérség, magas láz, cukorbetegség, kompenzált szívelégtelenség stb.

V. extrém magas kockázat – moribund állapot
dekompenzált szívelégtelenség, makacs sokk, súlyos máj, vese vagy hormonális betegség, súlyos trauma stb.

3. sz. melléklet

A tulajdonos műtét utáni írásos tájékoztatásának fontosabb elemei:
1. Az állat általános állapotának (nyálkahártyák, kedélyállapot, étvágy stb.) monitorozása.
2. A seb állapotának monitorozása (vérzés, kipirultság, duzzanat, váladékozás) és védelme (kötés, védőgallér stb.).
3. Teendők a fentiekkel kapcsolatos problémák esetén az intézmény nyitva tartása alatt és azon túl.
4. A frissen operált állattal való bánásmód (elhelyezés, etetés, itatás, mozgatás stb.).
5. A műtét után szükséges utókezelések (fájdalomcsillapítás, kontrollvizsgálat kötéscsere, varratszedés stb.) fontosabb részletei, a gyógyszerek adagolása és a beavatkozások időzítése.

4. sz. melléklet

Kategóriák: Ivartalanitás, Szakmai irányelvek

Kapcsolódó irások: