HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Eutanázia szakmai irányelv (MÁOK, 2010. szeptember 29.)

Az eutanázia szakmai irányelvet a 2010. szeptember 29-i országos küldöttközgyülés elfogadta, hatályba lépése: 2010. szeptember 30.

Eutanázia: kedvtelésböl tartott (társ)állatok

1. Preambulum

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméröl és kíméletéröl

Az állat életének kioltása

11. §  Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minösül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertözö betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevök irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minösül elfogadható oknak, körülménynek.

12. § (1) Az állat életének kioltása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag kábítás után történhet.
(2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerü gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.
(3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történö kioltásáról, amelynél az elözetes kábítás nem kötelezö, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.

2. Az eutanázia végrehajtása

Az eutanázia végrehajtását az állatorvos javasolhatja a tulajdonosnak, ha szakmai szempontok alapján szükségesnek tartja, de ebben a kérdésben egyedül az állattartó, vagyis a tulajdonos, illetve annak megbízottja dönthet. Ha az állatorvos és az állattartó egyetért az eutanázia szükségességében, akkor az állatorvos részéröl az elsö szükséges lépés az állattartó írásos felkérésének/felhatalmazásának beszerzése, amiben az állat tulajdonosa, vagy megbízottja nyilatkozik arról, hogy az állat felett rendelkezési joga van és kéri az eutanázia végrehajtását (lásd: Melléklet). Ha a felhatalmazást telefonon, illetve élöszóban adják, akkor a késöbbi jogi bonyodalmak elkerülése végett ajánlatos az állattartót megkérni, hogy a felhatalmazását az állatorvos egy munkatársának jelenlétében ismételje meg.

Az eutanázia módját az állatorvos dönti el a mindenkori jogszabályok, valamint az állat és az állattartó érdekeinek figyelembevételével. Magyarországon az állatvédelmi törvény rendelkezései alapján az eutanázia végrehajtásához kötelezö az állatokat elözetesen kábítani. Kedvtelésböl tartott (társ) állatok eutanáziájánál, ha arra lehetöség van, minden esetben a mütéti mélységet elérö, teljes elözetes altatást kell létrehozni. Az elözetes altatáshoz a mütéti narkózis elöidézéséhez használt szereket (vagy azok kombinációját) kell alkalmazni.

A kábításra a legtöbb kedvtelésböl tartott állatfajnál az acepromazin, az alfa-2 adrenerg agonista készítmények, valamint az ópiát agonisták, illetve agonista-antagonisták használhatóak. Kistestü állatok esetében az indukciós kamrában adagolt altató gázok használata is szóba jöhet.

Az eutanázia végrehajtására használt készítmények egy részénél, így pl. a barbiturátok alkalmazásánál nem feltétlenül szükséges elözetesen más szert is adni, hiszen a barbiturátok önmagukban is alkalmasak a kábításra. Az állat elözetes kábítása azonban ilyenkor is megfontolandó, ha az állat ellenállására vagy más nem kívánatos reakciójára lehet számítani, illetve ha azt egyéb körülmények indokolják. Vannak olyan feltételesen alkalmazható készítmények, mint pl. a kálium-klorid, amelyek használatához a kábítás nem felel meg, hanem kizárólag teljes mélységü sebészeti alvás létrehozása után alkalmazhatóak. Ezért a kábítás mértéke mindig a körülményektöl, köztük a felhasznált készítménytöl is függ. Bizonytalanság esetén helyesebb inkább az elözetes teljes altatás mellett dönteni.

Az állatok eutanáziájával kapcsolatban emberi tényezök is felmerülnek. A kedvtelésböl tartott állat és az állattartó között gyakran nagyon erös az érzelmi kötödés, ezért az állatorvosnak az eutanázia kíméletes és emberséges végrehajtása mellett az állattartó érzéseinek és emberi méltóságának tiszteletben tartására is figyelmet kell fordítania. E mellett az eutanázia alkalmazása gyakran jelent veszélyt a közremüködök testi épségére is. Az eutanázia végrehajtása során az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

a. az állattartónak meg kell adni a szükséges szakszerü tájékoztatást valamint lelki-érzelmi támogatást
b. az állattal való bánásmód kíméletes, de határozott legyen
c. ha az állattartó jelen kíván lenni az eutanázia végrehajtásánál, akkor fel kell készíteni a beavatkozás során fellépö, esetleges ijesztö jelenségekre (hangadás, izomremegés, görcsök, nyitott szem, vizelet és/vagy bélsárürítés stb.), hangsúlyozva azt, hogy ezek a jelenségek nem a fájdalmat jelzik
d. a segédszemélyzetnek pontosan tisztában kell lennie a megfelelö rögzítési technikákkal, a kívánatos bánásmóddal, értenie kell az eutanázia okát, ismernie kell az alkalmazott eljárást és az eutanázia menetét
e. az alkalmazott szertöl és a szituációtól függöen gondoskodni kell az állat elözetes kábításáról vagy altatásáról és indokolt esetben ajánlott a véna-katéter használata is
f. a nagytestü állatok eutanáziája még akkor is fokozott veszélyt jelent a jelenlévö személyekre, ha az állat különben fegyelmezett és engedelmes
g. minden esetben meg kell gyözödni a halál beálltáról
h. a húsevö állatok eutanáziája során figyelemmel kell lenni a veszettséggel összefüggö mindenkori hatályos jogszabályokra és hatósági elöírásokra

Az eutanázia kíméletes végrehajtására leginkább az injekciós készítmények használata terjedt el. Ezek alkalmazhatóak minden olyan esetben, amikor az állat biztonságosan és fájdalommentesen megfékezhetö és a gyógyszer szakszerüen beadható. Ha az állat veszélyes vagy nehezen megközelíthetö, mert agresszív, fél, vad vagy sérült, nem türi a lefogást, vagy kifejezetten veszélyes lehet a jelenlévö személyekre, ajánlatos szájon át adagolt nyugtatók alkalmazásával bevezetni az eutanáziát. Elözetes mély altatás szükséges minden olyan esetben, amikor a felhasznált készítmény csak így alkalmazható, mert különben fájdalmat vagy szenvedést okozhat az állatnak (pl. kálium klorid vagy klorálhidrát).

Az eutanázia során általában az intravénás gyógyszeradagolás a legcélravezetöbb. Ha a tulajdonos jelenlétében történik az eutanázia, akkor fokozottan ajánlatos vénakatéter behelyezése és az állat erös kábítása. Ha az állatorvos úgy ítéli meg, hogy az intravénás gyógyszerbeadás lehetetlen vagy nem célravezetö, más gyógyszerbeadási lehetöségeket is alkalmazni lehet. A nem irritáló szerek esetében szóba jöhet az intraperitoneális, ersen kábított vagy altatott állaton pedig az intrakardiális gyógyszerbeadás is. A kistestü (7 kg-nál kisebb testtömegü) állatok esetén a különbözö gázok alkalmazása is javasolható.

Az egyéb gyógyszer-alkalmazási módok (az eutanázia-szerek izomba, bör alá, tracheába, tüdöbe, mellkasba, májba, vesébe, lépbe történö beadása) éber állapotban nem javasoltak. Ezek gyakran fájdalmasak és fokozzák az excitáció valószínüségét, ha a gyógyszer nem kerül közvetlenül a véráramba. Ilyenkor ajánlatos az állatot az alvás beálltáig egy csendes, sötét helyen felállított biztonságos ketrecben elhelyezni.

A tulajdonost tájékoztatni kell a tetem elhelyezésének lehetöségeiröl és ennek hatályos elöírásairól. Elöre fel kell készülni a tetem elhelyezésének megoldására is.

3. Az eutanázia során felhasználható készitmények

A kedvtelésböl tartott állatok eutanáziájának kíméletes végrehajtása érdekében csak olyan eljárások alkalmazhatóak, amelyek nem járnak az állat fájdalmával, szenvedésével. Az állatorvosi gyakorlatban erre a célra elsösorban az olyan készítményeket kell alkalmazni, amelyek közvetlenül a központi idegrendszer mködésére hatnak, az állat gyorsan elveszíti a tudatát és nem szenved. Ilyen szerek hiányában szükség esetén más eljárások alkalmazása is szóba kerülhet, de azokat csak megfelelö elökészítés (kábítás vagy altatás) után szabad alkalmazni. A kedvtelésböl tartott állatok eutanáziájára ajánlott készítmények általában injekciós oldatok vagy gázok. Viszonylag ritkán, leginkább befoghatatlan, megközelíthetetlen állatok esetében kerülhet csak sor más, elözetes tudatvesztés nélküli, fizikális módszerek alkalmazására, pl. az állat lelövetésére.

Az injekciós készítmények közül a barbiturátok a központi idegrendszerre hatnak. Hatásuk az agykérgen kezdödik, ezért gyors eszméletvesztést és alvást idéznek elö. Túladagolva a légzökozpontot bénítják, ezért légzés- majd szívmegállás lép fel. Intravénásan alkalmazva elvileg minden barbiturát-készítmény alkalmas humánus eutanázia végrehajtására. Leggyakrabban a nagyon hatékony pentobarbitál kerül ebböl a célból felhasználásra. Elönye, hogy gyors hatású és könnyen alkalmazható, ezért ez a leginkább javasolt intravénás eutanáziaszer emlösállatok esetében. Szükség esetén intraperitoneálisan is beadható, de ilyenkor a hatás elhúzódására és a különbözö narkózis stádiumok markáns megjelenésére kell számítani, beleértve az excitációt is. Intrakardiális alkalmazása csak erösen nyugtatott, teljesen öntudatlan állatokon javasolható. E szer hátránya, hogy az eutanázia olykor ijesztö, görcsös légvétellel zárul, valamint az is, hogy a tetemben lassan bomlik le, ezért az azt esetleg elfogyasztó állatokat is elpusztíthatja.

A T-61 néven forgalmazott készítmény a hatóanyagai révén alvást, kuráreszerü hatást és helyi érzéstelenítést vált ki. Lassú intravénás injekció formájában használható, valamint kisebb vagy komatózus állapotú állatokon intrakardiálisan vagy intrapulmonárisan is. Nem komatózus állapotú egyedeknél alkalmazása elött altatás-bódítás szükséges.

A kálium-klorid kizárólag sebészeti mélységben altatott állatoknak adható eutanázia céljából. A túltelített oldatot intravénásan vagy intrakardiálisan alkalmazva szívmegállást okoz. Elnye, hogy nem képez mérgezö maradékot, hátránya, hogy gyakran bélsárürítést is kivált.

A klorálhidrát lassabban hat az agykéregre, mint a barbiturátok, ezért az állat fékezése bonyolultabb lehet. A halál hipoxia miatt áll be, amit olykor fuldoklás, izomrángások, és hangadás elö meg. Nem adható házi húsevknek és kisemlösöknek, de nagyállatokon megfelelö nyugtatás után intravénásan alkalmazható.

A trikain metán szulfonát (MS 222, TMS) halak és kétéltek altatására alkalmas benzoesav származék, aminek megfelelö oldatába kell behelyezni az állatot. Maradékanyagot képez, ezért nem használható élelmiszertermelö állatokon.

Injekciós eutanázia kiváltására önállóan semmilyen körülmények között sem használható készítmények: sztrichnin, nikotin, koffein, magnézium-szulfát, tisztító- és oldószerek, fertötlenítöszerek, más mérgek, sók és neuromuszkuláris blokádot okozó szerek. (Használatuk – ha más alkalmas szer nem áll rendelkezésre – kizárólag elözetesen elidézett altatás után, teljes sebészeti narcosis mellett megengedett.)

A különbözö (altató és egyéb) gázok eutanázia céljára történö alkalmazása általában humánus, mert kíméletes, bár a tudatvesztés gyakran lassú. Használatuk esetén az állatorvos számára a segédkezö személyek és a környezet védelme egyúttal fokozott felelösséget is jelent. Az újszülöttek és a fiatal állatok eutanáziája során figyelembe kell venni, hogy azok kevésbé érzékenyek a hipoxiára, ezért 16 hetes életkorig a legtöbb állatfaj esetében a kizárólag gázok alkalmazására alapozott eutanázia nem javasolható. A kétéltüek, a hüllök és a merülö madarak esetében pedig a hosszú lélegzet-visszatartási képesség miatt nagyon idöigényes lehet a gázokalkalmazása. A kistestü állatokat általában indukciós kamrába helyezik, ami egy légmentesen zárható edény. Az állat behelyezése után a kamra lezárható, az alkalmazott gázt vagy  gázkombinációt az erre szolgáló nyíláson át vezetik be vagy a kamrában elözetesen vattára, illetve gézre juttatva helyezik el. Kis kamra és aránytalanul nagytestü állat esetén megfelelö oxigén-utánpótlásról is gondoskodni kell. A nagytestü állatokat az altató gázokkal végzett eutanáziához megfelelö altatás után intubálni kell, bár 7 ttkg felett általában ez a módszer a viszonylag magas ár miatt sem javasolt.

Az altató gázok (halotán, izoflurán, éter stb.) viszonylag kíméletesen idéznek el öntudatlan állapotot. Közülük eutanáziára leginkább a halotán használata javasolható, mert viszonylag kis koncentrációban is végleges elalvást eredményezhet. Mély altatásban görcsrohamok léphetnek fel. Az izoflurán gyorsabb hatású, de a kellemetlen szaga miatt fellép lélegzet-visszatartás lassíthatja a hatás kialakulását és nagyon magas koncentráció alkalmazása válhat szükségessé. Az éter lassan hat, szintén irritál és rendkívül gyúlékony, robbanékony. A nitrogén oxid önmagában nem alkalmas humánus eutanázia végrehajtására, mert hipoxiát okoz a keringés és a légzés leállása elött. Az altató gázokkal végzett eutanázia elönye, hogy nem kell az állatokat megfékezni és intravénásan gyógyszert alkalmazni. Hátrányuk, hogy az altatott állatok izgatottakká válhatnak, küzdhetnek, az alkalmazható szerek drágák és felszerelés-igényesek, valamint az alkalmazásuk során fokozott gondot kell fordítani a közremködök egészség- és balesetvédelmére is. Az egyéb gázok (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén és argon) közül a szén-dioxid 7,5 % koncentráció felett megnöveli a fájdalomküszöböt, 30 % felett gyors anesztéziát eredményez, 70 %-os koncentráció felett pedig indukciós kamra segítségével alkalmas kisebb állatok eutanáziájának végrehajtására. Viszonylag olcsó (túlnyomással palackozva kapható), az altató gázoknál kevésbé veszélyes és humánus eljárás. Mivel nehezebb a levegönél, ezért az eredményhez az egész indukciós kamra megtöltése lehet szükséges, ami idöigényes. A szén-dioxiddal szemben a halak és más víziállatok, a lassú anyagcseréjü szárazföldi kétéltüek és hüllök, valamint az újszülött állatok nagyon ellenállóak lehetnek. Az itt felsorolt készítmények közül egyedül a szén-dioxid használható azokban a ritka esetekben, amikor a tetem emberi fogyasztásra kerül. A szén-monoxid fájdalommentesen okoz eszméletvesztést, de az öntudatlan állatban súlyos hipoxiát idéz el. 4-6%-os koncentrációban alkalmazva gyorsan beáll a halál. Magas koncentrációban robbanásveszélyes és alkalmazásakor fokozott odafigyelést igényel a segédkezö személyzet egészség- és balesetvédelme. A nitrogén és az argon színtelen és szagtalan gázok, amelyek megfelelen alkalmazva alkalmasak indukciós kamrába helyezett állatok humánus eutanáziájára.

A fizikális eutanázia módszerek alkalmazása ritkán szükséges a kedvtelésbl tartott állatok eutanáziája céljából. Egyesekröl (áramütés, lelövés, szögespuska, nyakcsigolya diszlokáció, dekapitáció) elmondható, hogy megfelelen képzett személyzet megfelel felszerelés birtokában gyors és fájdalommentes eutanáziát hajthat végre ezekkel, de sokak számára visszataszító hatásúak és különösen veszélyesek a segédkez személyzetre nézve is, ezért általában nem javasolt eljárások. Megfelelöen képzett személyzet és felszerelés hiányában a gyakorlatban leginkább a lelövetés jön szóba a megközelíthetetlen vagy elfoghatatlan állatok eutanáziája céljából.

4. Az egyes kedvtelésböl tartott állatfajok eutanáziájára javasolt eljárások

Kétéltüek és halak eutanáziájára a barbiturátok és a trikain metán szulfonát (TMS, MS 222) mellett feltételesen az altató gázok, a szén-dioxid, a szén-monoxid is szóba kerülhet.

Hüllök esetében a barbiturátok mellett az altató gázok és a szén-dioxid is alkalmazható.

Madarak eutanáziájára szintén a barbiturátok (intravénásan, intraperitoneálisan, vagy intrapulmonálisan), valamint az altató gázok jöhetnek szóba, de megfelel a célra a szén-dioxid és a szén-monoxid is.

A házi húsevök (kutya, macska, vadászgörény, nyérc, róka) és a rágcsálók (nyúl, tengerimalac, hörcsög, egér stb.) eutanáziájára elssorban az intravénásan adható barbiturátok alkalmazása javasolható. A kistest (7 kg alatti testtömeg) állatok esetében ezek adhatóak intraperitoneálisan is, de jól alkalmazhatók az altató gázok (elssorban a halotán) is. A felsoroltak hiányában szóba jöhet a szén-dioxid, esetleg a szén-monoxid és általános teljes érzéstelenítésben a kálium-klorid használata is.

A lófélék esetében a barbiturátok mellett, mély sebészi altatásban beadott kálium-klorid vagy az ugyanígy alkalmazott klorálhidrát is használható.

Majmok eutanáziájára az intravénásan alkalmazott barbiturátok a leginkább alkalmasak, a közremüködök sérülésének megelözése érdekében szükség lehet az elözetes fúvócsöves vagy más távolról alkalmazott belövéses elzetes bódításra is.

MELLÉKLET: Javaslat az állattartó beleegyezö nyilatkozatára

Felkérés/felhatalmazás állat azonnali végleges elaltatására (eutanáziájára)

Tulajdonos neve: ………………………..……………………………..………………………….……
Tulajdonos címe ……………………………………………………………………………………….
Az állat faja: ………………………………… fajtája: …………………………………………………
ivara: ……………… születési ideje: ………….………… színe:……………………………….
tetoválási/mikrochip száma: …………….…………………………………………………………….
Állatorvos neve: ………………………………………………………………………………………
Praxis neve: …………..……………………………………………………………………………….
Alulírott, mint a fentiekben leírt állat tulajdonosa / a tulajdonos megbízottja (a megfelelö szövegrészt kérjük aláhúzni) kijelentem, hogy a leírt állat felett korlátlan rendelkezési jogom van és ez alapján felkérem és felhatalmazom a fent megnevezett állatorvost az állat végleges elaltatásának (eutanáziájának) kivitelezésére.

A tetemet elszállítom / kérem más állatokkal együtt elhamvasztatni / kérem egyedi elhamvasztását megszervezni és a hamvait urnában visszajuttatatni hozzám (a megfelelö szövegrészt kérjük aláhúzni).

Az eutanáziával és a tetem szállításával/kezelésével összefüggö költségeket vállalom.

Házi húsevö (kutya, macska, vadászgörény, nyérc, róka stb.) esetén felelösségem tudatában kijelentem: nincs tudomásom arról, hogy az állat az elmúlt 14 napon belül embert harapott vagy karmolt volna meg és nem áll hatósági megfigyelés alatt.

Elolvastam a fenti felhatalmazást és nyilatkozatot, a leírtakat megértettem, azok tudomásom szerint
mindenben megfelelnek a valóságnak.

Kelt: ……………………………………………………………………………………………..

A tulajdonos/megbízottjának neve nyomtatott betükkel: ……………………………………………

A tulajdonos/megbízottjának aláírása: ………………….…………………………………………..

Telefonon adott felhatalmazás esetén a tanúk neve: …………………………………………………

Kategóriák: Eutanázia, Szakmai irányelvek

Kapcsolódó irások: