HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

A MÁOK országos SZATOK Bizottság ajánlása az ebeken gyógyászati és kozmetikai céllal végzett fül- illetve farokvágásról

I. Preambulum

A Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: MÁOK) tagjai az elmúlt években az ebek fül- és farok vágásával foglalkozó jogszabályok rendelkezéseivel összefüggésben bizonytalanságot tapasztaltak az állattartók, illetve az ebtenyésztők körében. Ez a tény arra késztette a MÁOK országos Szakmai Továbbképzési Oktatási Bizottságát, hogy a jelen szakmai ajánlás közzétételével segítse az állatorvosok és az ebtenyésztők jogszabályoknak megfelelő tevékenységét ezen az állatvédelmi szempontból rendkívül kényes területen, ezzel is emelve az ebtenyésztők s az állatorvosi kar társadalmi megbecsültségét.

II. Jogszabályi rendelkezések

Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről (1. számú melléklet)

III. Alapfogalmak

A jelen ajánlás szempontjából gyógyító célzatú fül-, illetve farok-vágásnak minősül az az eset, amikor az állat sérülése, illetve betegsége következtében végzik el a fül illetve a farok korrekcióját.
A jelen ajánlás szempontjából kozmetikai célzatú fül-, illetve farok-vágásnak minősül az az eset, amikor az állaton a tenyésztési szempontoknak megfelelő cél (a fajtajelleg megőrzése) miatt végzik el a fül illetve a farok korrekcióját.

IV. Szakmai ajánlás az ebeken végzett fül-, illetve farok-vágásról

A gyógyító célzatú fül,- illetve farok-vágás esetén a beavatkozást végző állatorvos gondoskodjon:
■ az állattal rendelkezni jogosult személy (állattartó), illetve a tulajdonos írásbeli nyilatkozatáról, amelyben rögzítésre kerülnek a sérülés, illetve megbetegedés keletkezésének pontos körülményei;
■ az állatorvosi beavatkozás (mütét) szakmai indokait alátámasztó, lehetőleg fényképfelvételekkel is dokumentált szakszerü vizsgálatról;
■ az állat tartós és kétséget is kizáróan azonosítható egyedi megjelöléséről (elsősorban elektronikus, mikrochipes megjelölés);
■ az elektronikus módszerrel megjelölt állat adatainak a Petvetdata rendszerben történő rögzítéséről.

A kozmetikai célzatú fül-, illetve farok-vágás esetén a beavatkozást végző állatorvos gondoskodjon arról, hogy az állatorvosi beavatkozás (mütét) csak olyan egyeden történjen meg:
■ amely fajtatiszta és ezt igazoló Származási lappal is rendelkezik;
■ amely olyan fajtába tartozik, amelynek esetében a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztöi szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi előírás (fajta-standard) megengedi és/vagy előírja a fajta egyedein a fül-, és/vagy farok korrekció elvégzését (2. és 3. számú melléklet);
■ amelyet tartósan és kétséget is kizáróan azonosítható módon egyedileg megjelöltek és – elektronikus módszerrel megjelölt állat esetében – az adatait a Petvetdata rendszerben rögzítették.

Megjegyzés:
A mellékletben táblázatban nem szereplő ebek esetében kozmetikai célú fül- és/vagy farok korrekció abban az esetben végezhető, ha a tulajdonos igazolni tudja, hogy a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztői szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi előírás (fajta-standard) megengedi és/vagy előírja a fajta egyedein a fül-, és/vagy farok korrekció elvégzését.

1. számú melléklet – 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről (KIVONAT a törvény szövegéből)

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

2. §

E törvény hatálya kiterjed:
h) a kedvtelésből tartott állatokra;
i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.

Alapfogalmak
3. §

E törvény alkalmazásában:
1. állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult;
2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;
4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékü korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása;
7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása;
8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

Beavatkozás az állaton
9. §

(1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást — az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével — kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
(2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.

10. §
(1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás, valamint kutya esetében a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi előírások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farok korrekció) kivételével – nem végezhető.
(2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó – külön jogszabályban meghatározott – megoldást kell alkalmazni.

IX. Fejezet

ÁLLATVÉDELMI BIRSÁG

43. §

(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni.

2. számú melléklet – Összesítő táblázat a fajtákon elvégezhető kozmetikai célú fül és farok korrekcióiról

3. számú melléklet – FCI fajtaleírások

57. sz. FCI standard (2000-04-06) – Rövidszörü magyar vizsla

1. Fej – Fülek: Kissé hátul és középmagasan tüzöttek. A fül lebenye finom, a pofához simul, lefelé lekerekített V-alakban végzödik. Fül hossza kb. a fejhossz ¾ része.

4. Farok
Középmagasan tüzött, tövénél vastag azután elvékonyodó. Azokban az országokban ahol a törvény kurtítási tilalmat nem ír elö a vadászatra való felhasználás érdekében ¼ részét levágják. Ha a farok nem kurtítható, akkor a csánkig ér, kissé kard alakban hordja. Mozgás közben a vízszinteshez közel megemeli. A farok szörrel jól és vastagon fedett.

143. sz. FCI standard (1994-02-14) – Dobermann

1. Fej – Fülek: A magasan tüzött fülek merölegesen tartott és a fejhez mérten megfelelöen hosszúra vágott. Amennyiben egy országban a fülvágás tilos, a vágatlan fülül kutyákat azonos mértékkel kell értékelni. (kívánatos a közepesen nagy és a pofákhoz simuló fül)

4. Farok
Magasan tüzött, rövidre vágott. Két csigolyára vágják. Azokban az országokban, ahol a kurtítás tiltott, a farkat természetes hosszában meg lehet hagyni.

Forrás: www.maok.hu

Kategóriák: Szakmai irányelvek

Kapcsolódó irások: