HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Védőoltási alapismeretek

Mi a védöoltások célja?

A védőoltások célja a szervezet védelmének biztosítása egy vagy több meghatározott kórokozó támadásával szemben.

Az immunizációnak milyen formái vannak?

  • Alapvetően két formája van:
  • Passzív immunizáció: a kórokozó patogenitásában döntő szerepet játszó antigénekkel szembeni ellenanyagokat juttatunk a szervezetbe. Ilyenkor a hatás csak arra az időszakra terjed ki, amíg az ellenanyagok ki nem ürülnek.
  • Aktív vakcináció során a szervezet immunrendszerét késztetjük specifikus ellenanyagok termelésére. Célja a tartós, elméletileg életre szóló immunitás létrehozása.
  • Az immunválasz a kórokozó bizonyos antigénjeire specifikus, ha az antigén megváltozik, a korábbi védőoltás nem nyújt védelmet az új antigént tartalmazó vírussal szemben.
  • Az antigéneket a T- és B-lymphocyták ismerik fel. A T-sejtekből felszabaduló cytokinek aktiválják a macrophagokat és a B-lymphocytákat is. A B-sejt cytokinek jelenlétében aktiválódva osztódik és differenciálódik.
  • Egyrészt hosszú életű memória B-sejtek képződnek, másrészt plasmasejtekké alakulnak át. A plasmasejtek ugyanazo kat az immunglobulinokat secretálják, amelyeket az “anya” B-sejtek a felszínükön hordoztak.
  • Először IgM osztályú immunglobulinok képződnek, majd IgA, IgG, esetenként IgE osztályú antitestek. Az antigén felismerése, az immunsej tek aktiválódása és differenciálódása (centrális fázis) után az immunválasz harmadik lépése az antigént hordozó molekulák, sejtek eltávolítása (effektor fázis).
  • A specifikus immunválasz humorális (antitestek) és celluláris (citotoxikus T-lymphocyták) kom ponensei mellett részt vesznek a nem specifikus elhárító mechanizmusok (komplementrendszer, phagocyták) is.
  • A vírusfertőzések megelőzésében elsősorban a specifikus antitestek, a gyógyulásban a specifikus citotoxikus T-lymphocyták vesznek részt.

A védőoltások hatását befolyásoló tényezők:

1.) A szervezet immunválaszkészségének aktuális állapota

  • T-sejtek hiányában vagy súlyos működési zavarában a bejuttatott antigének nem kerülnek felismerésre, antitestek nem képződnek, a vakcináció eredménytelen. Élő kórokozót tartalmazó vakcinák adása veszélyes.
  • B-sejt defektusokban (antitesthiány-szindrómák): agammaglobuliaemiában, ha a T-sejtek működése ép, ezek az antigént felismerik, memória T-sejtek is képződnek, de specifikus antitestek nem termelődnek, így a vakcináció nem éri el a célját.
  • Izolált IgA-hiányban a parenterális vakcinák biztonsággal adhatók, IgM, majd IgG osztályú specifikus antitestek képződnek, csak a lokális védelmet biztosító secretoros IgA termelése marad el.

2.) Az immunizált állat életkora

  • A T-sejt dependens antigénekre már fiatal állatok is jó immunválasszal reagálnak, de a T-independens antigének bejuttatása nem nyújt tartós védelmet. Élő mikrobát nem tartalmazó vakcinával idős állatok is biztonsággal olthatók.

3.) Keringésben lévő antitestek

  • Az antitestek a vakcinával bejuttatott vírusokat neutralizálják, a protektív antigének nem kerülnek felismerésre, nem váltanak ki immunválaszt. (Maternális immunitás ideje alatt, immunglobulinok adása után a vakcináció eredménytelen)

4.) A vakcináció módja

  • A keringésbe jutó antigének a nyirokcsomókban, lépben prezentálva általános immunválaszt váltanak ki. A képződött immunglobulinok a keringésben tartós ellenanyagszintet tartanak fenn.
  • A nyálkahártyákon át bejutott antigének a nyálkahártyákhoz kapcsolódó lymphoid rendszerben kerülnek felismerésre, itt képződnek a memóriasejtek, amelyek recirkulálva csak a más nyálkahártyához asszociált lymphoid rendszerben (gyomor-bél rendszer, légutak) tárolódnak.
  • Ez magyarázza, hogy a parenterálisan adott vakcinák után kialakuló immunválasz védelmet nyújt a szervezetbe behatoló kórokozóval szemben, de nem védi ki a behatolást. Míg a nyálkahártyákon át adott vakcinák elsősorban a termelődött IgA révén, már a természetes behatolási kapuban gátolják a kórokozók szervezetbe jutását.

5.) Az antigén dózisa és hatástartama

  • A primer immunválasz kiváltásához az antigént megfelelő küszöb feletti koncentrációban kell bejuttatni, és annál hatásosabb lesz az immunválasz, minél tartósabban van jelen az antigén a szervezetben.
  • Élő, attenuált vírusvakcinák esetén a bejuttatott vírus a szervezetben szaporodik, tartósabb jelenléte maradandó védettséget biztosít.
  • Elölt vírus tartalmazó vakcinákban lévő antigén a szervezetből gyorsan eliminálódik, csak rövid immunitás jön létre. Ezért az élő kórokozót nem tartalmazó vakcinákat megfelelő adjuvánssal kombinálják, amely késlelteti az antigén felszabadulását . Tartós védelem létrehozásához rendszerint revakcinációkra van szükség.

6.) A vakcina antigenitása és a természetes fertőzésben játszott patogenetikai szerepe

  • Az exotoxinok ellen igen jó védettséget nyújtanak a nagy antigenitású toxoid vakcinák, míg a baktérium sejtfalkomponensei ellen kiváltott immunválasz bizonytalan hatású.
  • Vírusfertőzések elleni védelemhez elegendő lehet annak a membránantigénnek a szervezetbe juttatása, amelyikkel a vírus a célsejtjeihez kötődik, míg más komponensek esetleg éppen ellenkezőleg, kóros reakciót válthatnak ki a természetes fertőzés során.

7.) Az immunizálás időtényezői

  • A primer immunválasz kialakulása hosszabb időt vesz igénybe (átlagosan 8 nap, de lehet néhány nappal rövidebb vagy lényegesen hosszabb is). Rövid lappangási idejű fertőzésekben vagy az inkubáció későbbi szakaszában az aktív immunizálástól már nem várható eredmény.
  • A védőoltások többnyire nem nyújtanak életre szóló védettséget, az immunválaszkészség idővel csökken. Ilyenkor a revakcinálás szekunder immunválaszt vált ki, a védettség egy-két napon belül teljes lesz.
  • A passzív immunizálás védőhatása csak addig tart, amíg a bejuttatott antitestek ki nem ürülnek a szervezetből. Az antitoxikus védelemben és a vírusneutralizációban szerepet játszó IgG osztályú antitestek felezési ideje 21-23 nap. Ha aktív védőoltás nem alkalmazható, a fertőzésnek ismételten kitett fogékony állatokat egy hónap múlva újabb passzív védelemben kell részesíteni.
  • Az immunglobulin készítményektől csak az inkubáció első napjaiban várható profilaktikus hatás, mivel a vírusneutralizáló antitestek csak a virionokat közömbösítik, az intracelluláris vírusreplikációt nem befolyásolják.

Kategóriák: Vakcinológia

Kapcsolódó irások: