HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Mire jó a fizioterápia a kisállatgyógyászatban?

Bevezetés

A fizioterápia ma már a humán orvoslás elfogadott kiegészítő terápiás gyógymódja. A nyugati országokban már az állatgyógyászat területén is elterjedt. Két nagy csoportra oszthatók a terapeuták: állatorvosi végzettséggel rendelkező és nem rendelkező emberek. Utóbbi csoporttovább tagolódik: humán gyógytornász végzettségű szakemberek, és teljesen hétköznapi, csupán érettségivel rendelkező állatbarátok. Meglátásom szerint nagy jelentősége van annak, hogy milyen végzettségű, és ez okból milyen szemléletmódú emberek gyakorolják ezt a szakmát. Többek között ettől is függ, hogy a humán területről milyen módszereket ültethetünkát a kisállatgyógyászatba.

A fizioterápiáról röviden

A fizioterápia a természet energiáival való gyógykezelést jelenti. Szintén a természet energiáit alkalmazza a természetgyógyászat is, azonban a fizioterápia mégsem tartozik a természetgyógyászathoz. A két tudományterület különbözik egymástól mind céljait, mind módszereit tekintve. A fizioterápia oki kezelést nyújt, de elsődleges célja mégis a megelőzés. Módszerei közül kiemelkedő jelentősége van a tornakezelésnek, amely ugyan fellelhető egyes természetgyógyászati ágakban is, de sehol nem jut ilyen fontos szerephez. A fizioterápiát hazánkban a bevitt energia szerint osztjuk fel. (Lehetséges még a kialakuló biológiai válasz szerinti felosztás is.) Eszerint beszélünk a fizioterápián belül fizikoterápiáról, mikor pusztán fizikai energiát használunk. Ilyenek az elektroterápia, a helioterápia (napfénykezelés), a fototerápia (mesterségesen előállított fénnyel való kezelés), a termoterápia, a hidroterápia és a mechanoterápia. A fizikain kívül egyéb, pl. kémiai energiák felhasználása már a fizioterápia nagyobb fogalomkörébe tartozik. Ezek a balneoterápia (termálvíz, ásványvíz), inhalációs kezelés, klímaterápia és a diéta.

A kisállatgyógyászatban gyakrabban használt terápiás módszerek

A kisállatgyógyászatban két területen használhatjuk a fizioterápiát: az ortopédiai és a neurológiai betegek rehabilitációjában. A megelőzés – ami a fizioterápia fő célja – sajnos egyáltalán nem szerepel a reális célkitűzések között. Ezeken kívül egyéb, belgyógyászati problémák még teljesebb megoldásában is szerepelhetne ez a gyógymód. A fizioterápiás kezelések felépítése nagyban hasonlít a hagyományos orvoslás kezeléseinek felépítéséhez. Itt is történik részletes vizsgálat, melyet a kórelőzmény felvételével kezdünk. Magától értetődő azonban, hogy mivel itt nem állatorvos kezel, így a diagnózis felállítása nem az ő feladata. Mégis szükség van a nagyon részletes vizsgálatra ahhoz, hogy megállapítsuk a beteg jelenlegi állapotát, a terhelhetőséget, és hogy reális terápiás tervet készíthessünk. Ebben fog szerepelni a közvetlen következő néhány kezelés részletes terve, valamint egy rövid és egy hosszú távú terv. Ennek reálisnak és megvalósíthatónak kell lennie. A rövidtávú terv általában 8-10 kezelés idejére szól, a hosszú távú terv pedig a végleges célt jelenti, azt a legjobb állapotot, amit az adott körülmények között elérhetőnek ítélünk meg.

Az ortopédiai elváltozásokat két csoportra oszthatjuk rehabilitációjuk szempontjából: a műtéti ellátást igénylő és nem igénylő betegségek. Természetesen más csoportosítás is lehetséges, mégis ennek a két szempontnak van a legnagyobb jelentősége a terapeuta szemszögéből. Összességében a fő feladat a mozgáshiányból és fájdalomból eredő ördögi kör megszakítása, tudniillik hogy a fájdalom mozgáscsökkenést eredményez, amely az állapot romlását idézi elő, amely valószínűleg még kellemetlenebb helyzetet idéz elő. A kör megszakítását fájdalomcsillapítással és fokozatos mobilizálással érjük el. A neurológiai eredetű megbetegedések is két fő csoportba oszthatók: a centrális és perifériás elváltozásokra. Mindkét csoportról az mondható azonban, hogy a gyógyulás ideje hosszadalmas (teljes regeneráció kb. 1,5 év!), és az eredmény mindig kétséges. Hazánkban az állatorvoslásoknak egyelőre nincs olyan vizsgálati eljárás a birtokukban , amellyel az idegek regenerációja nyomon követhető lenne, így a rehabilitáció nehézkes: hosszadalmas, költséges és mindezek mellett bizonytalan kimenetelű. Mind az ortopédiai, mind a neurológiai betegségek gyógyításában a fő feladat a mobilizáció, az izomerő növelése, tehát a főszerep a gyógytornáé. A többi beavatkozás mind a torna sikerességét hivatott elősegíteni.

I. Mechanoterápia

I. 1.Kutyagyógytorna -az aktív mozgás

A humán gyógytorna elemit igyekszik használni, illetve a páciens adottságai miatt különböző trükkökhöz kénytelen folyamodni a cél elérése érdekében. Mert mindenki beláthatja, hogy a kutyáknak hiába próbálnánk szépen elmagyarázni, hogy az egyes gyakorlatokat hogyan hajtsák végre pontosan és hatékonyan, ez nem sok eredményre vezetne. Célunk az ortopédiai betegségeknél általában az egyes végtagok erősítése, illetve egyes ízületek stabilitásának növelése az őket körülvevő izmok erősítésével. Erre különösen alkalmasak a direkt ilyen célokra kifejlesztett torna eszközök, mint pl. a gimnasztikai labda, vagy a henger, a levegővel telt ülőpárna, a trambulin, vagy akár egy kempingmatrac is. Ezen eszközök „közös nevezője”, hogy nagyon labilisak, tehát könnyen kihasználhatjuk a segítségükkel a testtartási reflexet. Ügyes mozdulatokkal egyes kiválasztott izomcsoportokat célzottan tornáztathatunk, méghozzá kötelező jelleggel, mert a kutya az egyensúlyát mindenképpen igyekszik megtartani. Ráadásul statikus mozgást végeztethetünk, mert az ízületeket nem kell nagyon megmozgatnunk. Ezért is hasznos és eredményes ez a módszer. Tudnunk kell azonban, hogy ezek az ún. stabilizációs gyakorlatok nagyon intenzív izommunkát igényelnek, így csak rendkívül nagy körültekintéssel, és a fokozatosság elvének szigorú betartása mellett használjuk! Néhányan a cikk olvasói közül talán saját tapasztalatból is tudják, hogy a sántasághoz hozzá lehet szokni. A gyógyulás ideje alatt kialakul ez a helytelen járásmód, ami azután a fájdalom csökkenése vagy megszűnése után is megmarad. Nincs ez másképp kedvenceinknél sem. Ennek kiküszöbölésére használjuk a koordinációs gyakorlatokat , amelyek a végtagok egyenletes terhelésére tanítják betegünket. Nagyon alkalmas erre a szlalom, vagy a talajon elhelyezett akadályok, melyeket át kell lépni, a rudakat viszont mindkét esetben egyénre szabott távolságokra kell elhelyeznünk egymástól. A hátsó lábak és a hát erősítésére kiválóan alkalmas a lépcsőn felfelé haladás. Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy a gerincbetegek lépcsőzési tilalmát legalábbis vita tárgyává tegyem. A lépcsőn lépésben fel és lefelé haladás egy nagyon jó tornagyakorlat. A betegek mindig kétkedve fogadják ezt a feladatot, mondván, hogy a kutyust eltiltották a lépcsőzéstől. A lépcsőn ügetéstől és szaladástól igen (!), de a lépcsőn lépésben közlekedéstől nem kell eltiltani. További jó lehetőség a hátizmok erősítésére a fekvésből felültetés – főleg pl. trambulinon, vagy egyéb instabil talajon -, és az ügetés. Kiemelt jelentősége van mindkét eredetű megbetegedésnél a víz alatt végzett gyakorlatoknak. Az ortopédiai, és főleg ízületi megbetegedéseknél kézenfekvő segítség a súlycsökkenés, amiben segít a víz felhajtó ereje, amely csökken ti az ízületekre nehezedő súlyt. Ezen kívül felhasználható a víz ellenállása a mozgás közben, így pl. a víz alatti futószalag használata kiváló segítség a mobilizációban. A neurológiai betegek esetén mind az előbbi eszköz, mind pedig az úszás rendkívül lerövidíti a rehabilitáció idejét. Kutyáknak való uszoda híján hazánkban az úszás csak a méretüknél fogva „kádbarát” kutyáknak, és persze a kutyáknál kisebb állatoknak elérhető. És ne felejtsük el, hogy mozgás pl. a séta is, így célszerű a gazdiknak hangsúlyozni, hogy mozgáskorlátozáson nem a szobafogságot értjük, hanem a séták tempójának és időtartamának csökkentését, miközben a gyakoriságot a lehetőségekhez képest emeljük.

I. 2. Passzív kimozgatás

A tornának ezt a passzív változatát olyan esetekben használjuk, amikor a beteg egy vagy több végtagját nem képes használni, illetve a beszűkült mozgáspályájú ízületek kezelése során. Vizsgálatok kimutatták ugyanis, hogy a nem használt végtagok ízületi tokja és szalagjai az immobilizáció kezdeti szakaszán megnyúlnak, így rendellenesen laza és ennek következtében sérülékeny ízületeket kapunk. Ráadásul a szervezet nagyon spórolós, így a nem használt területekre nem juttat tápanyagokat, nem beszélve az amúgy is csökkent keringés káros hatásairól. A passzív kimozgatás egy nagyon egyszerű technika, sokban hasonlít az ízületek mozgáspályájának meghatározására irányuló állatorvosi vizsgálat során történő mozgatásához.

I. 3. Nyújtás – sztreccsing

A különböző okokból megrövidült inak, szalagok és a kontraktúrás izmok kezelésére használt technika. Szigorú szabályok betartásával történik, amelyeket főleg az érzékelésükben zavart szenvedett – pl. bénult- végtagok esetén kell nagyon szigorúan betartani. A túlnyújtás ugyanis káros következményekkel, adott esetben izom-, ín-, vagy szalagsérüléssel járhat.

I. 3. Masszázskezelések

A masszázs a legrégibb gyógymódok közé tartozik. A masszázzsal a bőrre, bőr alatti kötőszövetre és a bőr közelében lévő izmokra hatunk. Alapvetően kétféle kivitelben létezik: az izomtónust fokozó, és az azt csökkentő módja. A kettő között az intenzitásban és a tempóban van különbség. Célja szerint pedig lehet frissítő, gyógyító, sport – és diagnosztikus masszázs. Legelterjedtebb a klasszikus svédmasszázs. Használjuk bemelegítésre a gyakorlatok előtt, fájdalomcsillapításra, a véráramlás fokozására, egyes technikák a letapadások feloldására szolgálnak, míg mások a kontraktúrák megszűntetésében játszanak fontos szerepet. Egyik, jól alkalmazható, speciális formája a nyirokérmasszázs. Ez a nyirokerek működésének serkentésére irányul, nagyon lágy mozdulatokkal dolgozik. Kiválóan alkalmas bizonyos esetekben az ödémák kezelésére, esetleg műtét miatt sérült nyirokérhálózat átépülésének gyorsítására .

I. 4. Manuálterápia

A manuálterápia bizonyos reverzibilis ízületi elváltozások megoldására irányuló technikák összessége. Tulajdonképpen az ízületet alkotó csontok egymástól való eltávolítását jelenti. Hatása analgetikus, növeli a beszűkült mozgáspályát, serkenti az ízületi nedv termelését.

II. Elektroterápia

Az elektroterápia elektromos energiát használ. Frekvencia alapján kis-, közepes- és nagyfrekvenciás kezeléseket különítünk el. Az elektromos áramot többféle célra használhatjuk. Izomsorvadás megakadályozása céljából szelektív ingeráram kezeléssel tornáztatjuk az izmokat, ez az ún. elektromos izom stimuláció. Ezzel a módszerrel egyes izomcsoportokat ingerlünk, aminek következtéb en az izomrostok összehúzódnak. Az egyes kezelések rövid idejűek, naponta többször érdemes végezni. Másik gyakori kezelési cél a fájdalomcsillapítás. Erre ma már korszerű, egyszerűen használható kézi készülékek, az úgynevezett TENS-ek állnak rendelkezésünkre. A külön állatgyógyászatra kifejlesztett készülékekhez tüskés elektródákat terveztek, melyekkel könnyen megoldható házi kedvenceink kezelése. Az elektródát úgy tervezték, hogy könnyen belefésülhető legyen az állatok szőrzetébe. A fájdalomcsillapítás elvi hátterét a Melzack-és Wall-féle kapuelmélet adja amely alapján az elektromos ingereket használunk bizonyos fájdalomingerek blokkolására. Ezen kívül az idegek regenerációját az elektromos hatás serkenti. Végül, de nem utolsó sorban az elektromos áramnak kihasználhatjuk hőhatását, valamint a véráramlást serkentő hatását. Ezek a szervezet regenerációs folyamataira jótékony hatással vannak. Az elektromos árammal mágneses teret is létrehozhatunk, ekkor mágnesterápiáról beszélünk. Rendkívül sok kedvező hatásáról tudunk – fájdalomcsillapítás, csontregeneráció serkentése, idegek elektromos vezetőképességének fokozása, kötőszövet regenerációjának gyorsítása-, azonban pontos hatásmechanizmusát ma még nem ismerjük. Indirekt elektromos kezelés az ultrahang terápia. Ez a módszer is gond nélkül alkalmazható az állatgyógyászatban , külföldön nagyon elterjedt. Bizonyított helyi fizikai, kémiai és biológiai hatásai vannak. A kezelések folyamán 800 Hz-es frekvenciát és különböző intenzitást alkalmazunk. Többek között fájdalomcsillapító, véráramlást fokozó, gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatásai vannak.

IV. Thermoterápia

A thermoterápia a hővel való kezelést jelenti, amely lehet hőközlés-melegítés, vagy hőelvonás-jegelés. Rendkívül sok és kedvező biológiai hatással rendelkezik mindkét hőmérsékleti tartomány. Érdekes módon sok vonatkozásban egymással ellentétes hatást fejtenek ki-pl. a meleg hatására vasodilatatio és hyperaemia , a hideg hatására vasoconstrictio és áramlás fokozódás következik be-, mégis mindkettő analgetikus és antiflogisticus hatást ér el. A meleg nagy szerepet játszik a különböző – műtéti, vagy baleset során szerzett – sérülésekből adódó, mozgás során fájdalmas, letapadt bőr és bőr alatti kötőszövet fellazításában.

Általános szabályként az mondható el, hogy – az emésztőrendszeri és vizeletkiválasztási rendszer kivételével – heveny fájdalom csillapítására hideg, idült fájdalomra a meleg inger alkalmasabb. Mindenkit bíztatnék, hogy használja ezt a végtelenül egyszerű, ám nagyon hatásos és mindenki számára elérhető kezelési módot! Pl. műtétek után tanácsolhatjuk a gazdinak, hogy három napig, vagy amíg duzzanat látszik a seb környékén, jegelje bátran, naponta többször, alkalmanként 10-15 percig. Fontos, hogy a jegelésre használt eszközt-legyen az akár egy csomag fagyasztott zöldborsó – mindig vékony ruha védelmében tegye az állat szőrére. Ha bőr közelében fém implantátum van, akkor a kezelés kontraindikált. Szintén vigyázni kell a hát területén a vesék tájékára, hogy azokat a hideg semmi szín alatt ne érintse!

Összefoglalás

A fizioterápia hazánkban az állatgyógyászat területén még nagyon ismeretlen gyógymód. Sokoldalúsága és nagy hatékonysága miatt számítani lehet a jövőbeni elterjedésére. Ráadásul némely gyógymód nem igényel előképzettséget – pl. jegelés – , vagy könnyen elsajátítható – egyes tornaelemek – így a mindennapi ember saját otthonában is segíthet kedvencén. Jó benyomást kelt továbbá, ha a kezelő állatorvos az általa végzett kezelésen, és a gyógyszerfelíráson kívül egyéb, egyszerű tanácsokkal is tud szolgálni a gazdinak a kis páciens mielőbbi gyógyulása érdekében.

Kategóriák: Gyógykezelési módszerek

Kapcsolódó irások: