HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Veszettség

Mi a veszettség?

  • A veszettség megbetegedés egy vírusfertőzés következtében a központi idegrendszerben kialakult gyulladásos folyamat, amely gyakorlatilag 100 %-ban halálos kimenetelű.
  • A veszettség fertőzés csak meghatározott körülmények között jön létre, ezért fontos ezek ismerete és elkerülése.
  • A fertőzés a veszett állatok okozta sérüléssel – harapással -, ezen állatok friss, vírus tartalmú testváladékával – főként nyállal – való közvetlen érintkezéssel – a mart sebbe, esetleg szem kötőhártyára való kerülése révén – következik be.
  • A megbetegedés lappangási ideje általában 2-8 hét, de 10 naptól több, mint 1 évig is eltarthat.
  • A veszettség az agyvelő fertőzése, mely az agy és a gerincvelő gyulladásával és ingerlékenységével jár. A rabiesvírus a fertőzött állatok nyálában található meg. A betegség a fertőzött állat harapásával vagy nyalásával terjed át más állatokra vagy az emberre. A vírus a behatolási kaputól az idegek mentén az agyba vagy a gerincvelőbe vándorol, és itt szaporodni kezd. Ezt követően, szintén az idegek mentén, a nyálmirigyekbe és a nyálba kerül.

A betegség főbb tünetei

  • A betegség általában depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős, görcsös fájdalom, nyelési görcsök, agyvelőgyulladásra, delíriumra jellemző tünetek, általános bénulás alakul ki, végül légzésbénulás okozza a beteg halálát.
  • A tünetek a fertőződést követően általában 30-50 nap múlva jelentkeznek, de az inkubációs idő 10 nap és 1 év között változik. A lappangási idő sokkal rövidebb azokban, akiket a fejen vagy a törzsön ért a harapás, vagy akik egyszerre több sérülést szenvedtek.
  • Az esetek 20%-ában a betegség az alsó végtagokon kezdődő, majd felfelé kúszó bénulással kezdődik. Sokkal gyakoribb azonban a rövid ideig tartó szellemi levertséggel, nyugtalansággal, rosszulléttel és lázzal kezdődő betegség. A nyugtalanság fékezhetetlen izgatottságig fokozódik, amit nagymérvű nyálzás kísér. A garat és a gége izmainak görcse megsemmisítő fájdalommal járhat. A görcsöket az agyban lévő nyelési és légzési központok ingerlékenysége okozza, és egy enyhe fuvallat vagy az ivás megkísérlése is kiválthatja. A beteg képtelen tehát inni, és ezért a betegséget víziszonynak is nevezik.

Mikor merül fel a veszettség fertőzés gyanúja?

  • Minden gerinces-, főként emlősállat okozta sérülés, érintkezés esetén, amikor az állat atípusosan (az adott fajra jellemző viselkedéstől eltérően) viselkedik. Leggyakrabban róka és egyéb húsevő, vadon élő állat, valamint kutya és macska okozta sérüléskor.
  • A veszettség számos állatfajról kerülhet az emberre. Bár az emberre nézve még mindig a kutya a legveszélyesebb, a fertőzés macskák, denevérek, mosómedvék, borzok, rókák vagy egyéb állatok útján is terjedhet. A kisemlősök, mint az egér vagy a patkány veszettsége valószínűtlen, mivel egy másik állat harapása általában végzetes rájuk nézve. Az USA-ban elterjedt védőoltás-sorozat eredményeként a veszett kutyák száma erősen lecsökkent, nem így van azonban Dél-Amerika, Afrika és Ázsia országaiban, ahol a háziállatokat nem mindig oltják be a betegség ellen. A fertőzött állaton a veszettségnek a dühöngő, vagy a bénulásos formája alakul ki. Előbbi izgatottsággal, az alattomos támadásra való hajlam fokozódásával jár, majd az állat ebénul, és elpusztul. A bénulásos veszettségben már kezdettől fogva kialakul a bizonyos testrészekre korlátozódó vagy kiterjedt bénulás.

Kivédhető-e a betegség?

  • IGEN! – A sérülés után alkalmazott védőoltási sorozattal. A védőoltás jelenleg térítésmentes. 1949 óta Magyarországon senki sem halt meg veszettség fertőzés következtében azok közül, akik teljes oltási sorozatban részesültek.
  • Ha egy személyt egy beteg vagy megvadult állat harap meg, akkor elsősorban veszettségre kell gondolni. Az, hogy az állat veszett volt vagy sem, az agyából származó minta vizsgálatával meghatározható. Az állatot el kell fogni, és megfigyelés alatt kell tartani. Típusos esetben meg kell ölni, az agyát pedig meg kell vizsgálni. Ha egy tünetmentes kutya vagy macska harap meg egy embert, az állatot be kell zárni és 10 napig állatorvosi megfigyelés alatt tartani. Ha az állat ezután is egészséges, akkor az állatorvos bizton állíthatja, hogy a harapás időpontjában sem volt fertőző.
  • Ha egy állat által megharapott emberen súlyosbodó agyvelőgyulladás (enkefalitisz) tünetei alakulnak ki, akkor a kiváltó ok nagy valószínűséggel a veszettség. A tünetek megjelenéséig a vírusvizsgálatok nem segítenek. Bőrbiopsziával, vagyis bőrminta vételével mikroszkópos vizsgálathoz (általában a nyakról), kimutatható a vírus.

Mi a teendő veszettség fertőzés gyanúja esetén?

  • Mindenképpen forduljon orvoshoz!
  • Döntő fontosságú az azonnali sebkezelés (szappannal, tiszta vízzel történő alapos sebkimosás, fertőtlenítés), és a védőoltási sorozat alkalmazása.
  • Ha a sérülést okozó állat beazonosítható, nagyon fontos annak megfigyelése (ezt állatorvos végzi), mert ezzel az emberi oltások elkerülhetők.
  • A sérülés körülményeitől függően, szükség lehet tetanusz elleni védőoltásra is.
  • A veszettség kialakulása megelőzhető a sérülés előtt, vagy azonnal utána. Például azoknak, akik a veszettség fokozott veszélyének vannak kitéve, védőoltás adható. Ide tartoznak az állatorvosok; azok a laboratóriumi dolgozók, akik potenciálisan fertőzött állatokkal dolgoznak; azok az emberek, akik 30 napnál hosszabb ideig tartózkodnak olyan fejlődő országban, ahol a kutyák veszettsége gyakran előfordul; és a denevér lakta barlangok kutatói. A védőoltás a legtöbb ember számára egész életre szóló bizonyos fokú immunitást biztosít. Az ellenanyagszint azonban fokozatosan csökken, ezért a továbbra is veszélyeztetett személyeknek 2 évente emlékeztető oltást kell kapniuk.
  • Veszett állat által megharapott egyénekben a fertőzés csak ritkán alakul ki, ha azonnal megteszik a szükséges megelőző intézkedéseket. A nyulak és rágcsálók (mókusok, csíkos földi mókusok, patkányok és egerek) okozta sérülés esetén nincs szükség további kezelésre, hacsak nem áll fenn a veszettség alapos gyanúja, mivel ezek az állatok csak ritkán fertőződnek. Vadon élő borz, mosómedve, róka és denevér által megharapott személyek azonban további kezelést igényelnek, kivéve ha az állatot sikerül elfogni és kimutatni róla, hogy veszettségmentes.
  • A legfontosabb megelőzési eljárás a harapott seb azonnali ellátása. A szennyezett területet szappannal alaposan meg kell tisztítani. A mély, szúrt sebeket szappanos vízzel kell kiöblíteni. A seb megtisztítása után azok a személyek, akik még nem részesültek veszettség elleni védőoltásban, rabies immunglobulin-injekciót kapnak; ennek felét a seb köré kell beadni. Azok, akik előzőleg nem voltak beoltva, a sérülés napján, majd a 3., 7., 14., és 28. napon rabies védőoltást kapnak. A szúrás helyén keletkező fájdalom és duzzanat általában elhanyagolható. Az ötös injekciósorozat alatt csak ritkán lép fel allergiás reakció, és a védőoltásban részesülő személyek alig 1%-ában alakul ki láz.
  • Ha egy előzőleg védőoltásban részesült egyén sérül, a veszettség kialakulása csekély, viszont a sebet ilyenkor is alaposan ki kell tisztítani, és két adag vakcinát kell adni (a 0. és 2. napon).

Mit kell tudni az oltóanyagról és alkalmazásáról?

  • Magyarországon kétféle, azonos hatóanyag-tartalmú veszettség elleni oltóanyag áll rendelkezésre, izomba történő oltás céljára.

Fertőzés gyanús kontaktus esetén:

  • Az oltóanyagot kezelőorvosa fogja az Ön számára megrendelni. A teljes oltási sorozat előírt időpontokban beadva 5 oltásból áll. Ilyen esetekben ellenjavallat nincs.
  • Megelőző védőoltást a munkájuk során veszettség fertőzésnek kitett személyek (állatorvos, veszettség diagnosztikai laboratóriumban dolgozók) részére kell biztosítani

Hogyan csökkenthető a kockázat?

  • Ismeretlen, idegen állattal kerüljük a kontaktust, veszettség ellen rendszeresen, évenként oltassuk kutyánkat, macskánkat.Központi intézkedés révén a rókák orális immunizációja is ezt a célt szolgálja.
  • FONTOS! Kerülje a beteg, szokatlanul viselkedő állatokkal történő érintkezést. Amennyiben ilyen mégis történt, haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Kategóriák: Kutyabetegségek, Macskabetegségek, Összes betegségek (A-Z), Zoonotikus betegségek

Kapcsolódó irások: