HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Q-láz (Q-fever)

Mi okozza a Q-lázat?

A betegséget az 1930-as években Ausztráliában írták le vágóhídi munkásokban. A kórokozó egy obligát intracelluláris baktérium, a Coxiella brunetii, amely szokatlan, spóraszerű struktúrájának köszönhetően igen ellenálló (porban 120 napig, 4-6 c fokon tejben 42 hónapig, gyapjúban 12-16 hónapig túlél). Világszerte előfordul, kivéve Új-Zélandon.

Milyen állatokban fordul elő?

Számos állatfajból kimutatták már, de ami releváns lehet, hogy a kérődzőkön kívül kutyákban, macskákban is előfordulhat. Embert is megbetegit, tehát a Q-láz egt zoonotikus betegség.

Hogyan történik a megfertözödés?

Akár tünetmentes, akár tünetekkel jár a megbetegedés, elléskor a fertőzött állatok nagy mennyiségben juttatják a külvilágra a kórokozókat, ami aztán aeroszol formájában széllel kilométerekre is eljuthat. Ezen kívül bélsárban, tejben, vizeletben is ürül a baktérium, valamint kullancsok vektor szerepét is leírják, bár ennek kisebb a jelentősége. Emberről emberre nem terjed. Az emberek rendszerint az előbb említett aeroszol formájában a külvilágban terjedő baktériumoktól fertőződnek, de fertőzött, nem pasztőrizált tej ivása is megbetegedéshez vezethet.

Mik a tünetei a Q-láznak?

A fertőzés rendszerint tünetmentes marad állatokban és emberekben egyaránt. Kérődzőkben vetélést okozhat. Számos állatfajból kimutatták már, de ami releváns lehet, hogy a kérődzőkön kívül kutyákban, macskákban is előfordulhat. A betegség rendszerint influenza szerű tünetekkel jár: köhögés, izomfájdalom, láz, emellett (atipusos) pneumonia, hepatitis fordulhat elő a heveny szakaszban. Krónikus formában endocarditist okozhat. (Mint az ez esetben is történt) Számos egyéb megbetegedés hátterében állhat Q-láz fertőzés, a teljesség igénye nélkül: pericarditis, myocarditis, aszeptikus meningitis, encephalitis, polyneuropathia, haemolitikus anaemia, thyroiditis, gastroenteritis, genetralizált lymphadenopathia, erythema nodosum, csontvelő necrosis, stb. Terhes nők esetében a fertőzés 98%-ban tünetmentes marad, azonban ritkán koraszülés, vetélés, placentitis, alacsony születési súly előfordulhat.

Mennyi a Q-láz lappangási ideje?

Az akut forma lappangási ideje 2-48 nap, a krónikus forma akár hónapokkal, évekkel a fertőződés után jelentkezhet.

Hogyan mutatható ki a Q-láz okozta megbetegedés?

A fertőzés utáni második héttől szerológiailag (IF, ELISA) kimutatható a megbetegedés (a baktériumnak két antigénfázisa van (Phase I, II) , és ennek alapján különíthető el a heveny és az idült forma).

Kik a Q-láz fertözésnek legjobban kitett emberek?

Előfordulását tekintve főként (kérődző) állatokkal foglalkozók (vágóhidak, telepek munkásai, állatorvosok, stb) veszélyeztetettek, de a széllel terjedő kórokozók miatt az állattartó telepek közeli falvak, városok lakói szintén “veszélyeztetettek”. Leírtak azonban fertőződést már lakásban ellő macskától is. Németországban 0,1-3,1 / 1 millió fő a megbetegedettek aránya, Dél-Franciaországban 50/100.000 fő, az USÁban évi 60-70 esetet regisztrálnak. Járványszerű előfordulás is megfigyelhető időnként: Németországban 2005-ben 331 fő betegedett meg egy fertőzött juh faluszéli ellése kapcsán, de 2007-ben Szlovéniában is regisztráltak nyagyszámú megbetegedést (ott állategészségügyis diákok egy csoportja fertőződött), 2008-ban pedig Hollandiában 546 esetet regisztráltak, ami kiemelkedően magas az addigi évi átlagos 11-es esetszámhoz viszonyítva. Magyarországon 2003-ban 3, 2004-ben 6, 2005-ben 13, 2006-ban 12, 2007-ben 7 esetet regisztráltak. Mindenesetre az említett endocarditises beteg felhívja a figyelmet a betegségre idehaza is.

Mit lehet tenni a Q-láz megelözésére?

Megelőzésként az alapvető higiéniai előírások betartása mellett Ausztráliában védőoltás is elérhető. Mint fent is írtam, igazából nem lehet mit tenni a levegőben terjedő baktériumok ellen, mindenesetre legyengült immunrendszerű embereknek nem tanácsos ellő állatok közelében lenni (ekkor a legnagyobb a fertőzés veszélye). Idejében adott antibiotikum kezelésre (embereknél tetracycline, chloramphenicol, állatoknál tetracycline) betegek jól reagálnak akut fertőzés esetén, ám gyakran ekkor még nem kerül diagnosztizálásra a betegség, a bizonytalan klinikai tünetek miatt. A krónikus esetek kezelése nagyobb feladat, mint látható, akár szívműtéthez is vezethet.

Q-láz okozta endocarditis emberben

Gyermekkori barátom, akiből idő közben szívsebész lett, felhívott a minap, hogy pár dolgot mondjak neki a Q-lázról, mert másnap műtik az egyik betegüket, akinek az endocarditisének hátterében ez a betegség áll. Természetesen kértem egy kis türelmet, és utánanéztem a dolognak. Már rég elfelejtettem az államvizsgára tanultakat ezt illetően, de jó volt feleleveníteni a dolgot, és mivel esetleg mást is érdekelhet, ezért irtam le pár érdekességet erről a kórokozóról. Záróképként az illető beteg eltávolított szívbillentyűjét mutatnám be, a látható krónikus felrakódással.

Dr. Bendzsel Dániel

Kapcsolódó információk:

  • Q-láz Magyarországon (Forrás:Hirado.hu (2013.június 1.)
    Eddig ismeretlen helyen felkapta a légáramlat a Q-láz kórokozóját tartalmazó állati ürülék porát, és számos falut beterített vele. Ez lehet az oka annak, hogy egyszerre több településen is megjelent a komoly tünetekkel járó betegség – véli a baranyai tiszti főorvos. Magas lázzal és több esetben komoly tüdőgyulladással járó járvány ütötte fel a fejét Baranyában. Az úgynevezett Q-láz kullancsoktól eredhet, és a háziállatokon keresztül fertőzi meg az embereket – ezúttal Vokányban és környékén. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
  • Q-láz Indianapolisban
    Az egyik amerikai állatorvos barátom nemrégen halt meg Q-lázban, itt Indianapolisban. Nem ment el orvoshoz, csak amikor már nagyon beteg lett, pedig a Doxycycline meggyógyitotta volna. Vegyes praxisban dolgozott. Sokan nem tudják, hogy a Q-láz egy zoonotikus betegség. (Dr. Gál Sándor)

Kategóriák: Fertőző betegségek, Kutyabetegségek, Macskabetegségek, Összes betegségek (A-Z), Zoonotikus betegségek

Kapcsolódó irások: