HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Lyme-kór (Lyme-betegség, Lyme borreliosis)

Összefoglaló
A Lyme (ejtsd: lájm) borreliosis nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte elöforduló, kullancs közvetitette betegség. Az állat sorsa jórészt a kezelö állatorvoson múlik. A klinikai kép és a kórlefolyás változatos.

Kórokozó, kórtan
A lyme kór a babéziózishoz képest egy lassan, alattomosan terjedő betegség, melyet egy kullancs által terjesztett másik parazita ( Borellia) okoz. A kórkép az után vált ismertté és jelentőssé, hogy W. Burgdorfer 1982-ben kullancsokból izolálta a később róla elnevezett borreliát, ezzel megteremtve az antitest-meghatározáson alapuló laboratóriumi diagnosztika lehetőségét.

Tünetek
Bőrelváltozások, sántaság, szív panaszok, nyirokcsomó duzzanatok, illetve hetek-hónapok óta húzódó bármilyen idült probléma esetén a Lyme kórra is gondolnunk kell. A lyme kór emberre is fertőző, vérrel illetve kullancscsípéssel terjed, kutyától nem kapható el.

Hogyan lehet diagnosztizálni a Lyme-kórt?
A betegség diagnosztizálása vérből lehetséges. A parazitát hosszú ideig tartó gyógyszeres kezeléssel lehet elpusztítani, sajnos- a legtöbb esetben- a parazita által a szervezetben okozott károkat már csak mérsékelni lehet. Lyme kór ellen kutyák részére védőoltás kapható, sajnos a gyakorlatban sokan kullancs elleni oltásnak hívják, pedig az oltás a kullancs ellen nem, csak a lyme kór ellen véd.

  • Laboratóriumi diagnózis
    A rutin laboratóriumi leletekben általában nincs eltérés. A diagnózist a jellemző klinikai tünetek (pl. a Lyme-folt) és a kórokozó vagy a kórokozóra adott immunválasz kimutatása igazolja.
  • Direkt mikroszkópos vizsgálat
    A B. burgdorferi testfolyadékokból történő direkt, sötétlátóteres kondenzorral felszerelt mikroszkópos kimutatása elvileg lehetséges, de az álpozitivitás és álnegativitás kockázata olyan nagy, hogy nem érdemes a vizsgálatot elvégezni. A vérben és szövetnedvekben szinte mindig megtalálható ún. filamentumok megtévesztően hasonlítanak a borreliákra. Magyarország több laboratóriumából másfél évtizeden át adtak ki téves pozitív leleteket a vérben felfedezni vélt borreliákról.
  • Polimeráz láncreakció (PCR)
    Az eljárás a borreliák nukleinsavának kimutatását célozza. Az ízületi folyadékból történő kimutatás kivételével a klinikai mintákban a géntechnológiai módszerek eddig nem bizonyultak megbízhatónak. Gerincfolyadékból még azokban az esetekben is rendre PCR-negatív eredményt kaptunk, amikor a kórokozót ugyanabból a mintából ki tudtuk tenyészteni. A szokványos tenyésztési eljárásokkal negatív ízületi gyulladásokban, különösen az ízületi folyadékból vagy az ízületi nyálkahártyából megkísérelhető a kórokozó PCR-rel történő kimutatása. A vér és a vizelet PCR vizsgálatát az eddigi adatok szerint nem érdemes elvégezni.
    Tenyésztés

    A Lyme-folt széli részéből vagy a végtagi bőrsorvadásból (acrodermatitis chronica atrophicans gyulladt területéből) vett, legalább 4 mm-es biopsziás minta alkalmas a tenyésztésre. Gyakorlott klinikus és bakteriológus együttműködése esetén a bőrbiopsziás mintából az izolálás 80%-ban lehet sikeres. A gerincfolyadékból a fertőzés kezdeti szakában az esetek 1-10%-ában kitenyészthető, de egyéb szövetekből, vérből és váladékokból csak kivételesen ritkán. A tenyésztés drága és hosszadalmas (volt olyan betegünk, akinek biopsziás mintájából csak fél év elteltével tenyészett ki a kórokozó). Paradox módon a tenyésztés többnyire csak akkor sikerül, amikor a klinikai diagnózis megállapítása a legkevésbé szokott gondot okozni. A későbbiek során (idült idegrendszeri és mozgásszervi megbetegedések) a tenyésztés szinte mindig eredménytelen. Ilyenkor a kórokozó a vérből eltűnik, és állatkísérletekben is csak a parenchymás (máj, szív, vese) szervekből izolálható. Tenyésztéses vizsgálatot a klinikai gyakorlatban sehol sem végeznek, az eljárás nem terjed túl a tudományos kutatás területén.
  • Immunszerológiai diagnózis
    A betegség igazolására világszerte az immunszerológia a leginkább használt eljárás. Ez az a vérvizsgálat, amit úton-útfélen végeznek, különféle gyártmányú, bevizsgálás nélküli tesztekkel. A Lyme szerológiai eljárások mind a mai napig nincsenek standardizálva, és ezért kiterjedt használatuk igen sok tisztázatlan kérdést hozott a felszínre. Számos rosszul beállított, vagy éppen használhatatlan kit volt és van forgalomban. A különböző tesztek közötti eltérő eredményt többféle ok idézheti elő. Leggyakrabban a határérték (cut-off) beállítása hibás. Amíg a vírusok csak néhány antigént tartalmaznak (melyekkel szemben keresztreakciók kivételesen ritkán fordulnak elő), addig a baktériumok 100-nál is többet. E fehérjék többsége megtalálható más baktériumokban, tehát a velük szemben kimutatható antitestválasz egyáltalán nem specifikus. Nincs olyan vérsavó, ami ne reagálna a borreliafehérjék valamelyikével! Leghasznosabbnak ezen fehérjék szétválasztása (Western blot vagy immunoblot eljárás) látszik. Így el lehet különíteni a valóban specifikus, csak a Lyme baktériumra jellemző fehérjékkel szembeni immunválaszt. Különböző laboratóriumokban és főleg különböző tesztek esetén a pozitivitás határértéke meglepően eltérő módon van beállítva, így az egyes laboratóriumok eredményeit nem lehet összevetni. Megfelelő gyakorlattal és jó minőségű immunoblottal a betegség gyógyulása vagy a kórokozó-hordozás is igazolható.

Gyógykezelés
A parazitát hosszú ideig tartó gyógyszeres kezeléssel lehet elpusztítani, sajnos- a legtöbb esetben- a parazita által a szervezetben okozott károkat már csak mérsékelni lehet. Lyme kór ellen kutyák részére védőoltás kapható, sajnos a gyakorlatban sokan kullancs elleni oltásnak hívják, pedig az oltás a kullancs ellen nem, csak a lyme kór ellen véd.

Kullancsok ellen az alábbi termékek hatásosak

  • Azonnali hatás, maximum 1-2 napos védelemmel: Neostomosan (Kutya, macska),Neocidol (csak felnőtt kutya), Tactic (csak kutya)
  • Hosszú távú hatás hetekre, esetleg hónapokra: Scalibor nyakörv(kutya), Killtix nyakörv (kutya), Practic cseppek (kutya), Advantix cseppek (kutya), Frontilne, Frontline Combo cseppek (kutya, macska).
  • Erős fertőzés esetén érdemes a nyakörveket cseppekkel kombinálni.

Zoonotikus ( állatról-emberre terjedő) betegség
A Lyme-kór a világ leggyakoribb állatról-emberre terjedő betegsége. Veszélyességét nagyban fokozza, hogy a jelentkező tünetek sokszor más elváltozásra utalnak, így a megfelelő terápia csak késve kezdődik el. Nem mindegyik kullancs csípése okoz fertőzést. A felmérések szerint azonban akár 10-20, sőt 30 százalékos is lehet egy-egy területen a fertőzött kullancsok aránya. Fontos tudni: a Lyme-kór ellen embernek nincs védőoltás, tehát a fertőzést jobb megelőzni megfelelő öltözettel. A mégis testünkbe fúródott kullancsot pedig minél gyorsabban, szakszerűen el kell távolítani….

Mikor kell Lyme-kórra gyanakodni emberben?
Ha a kirándulás (kullancscsípés után) úgynevezett „nyári influenza” (mérsékelt láz, izomfájdalom, nyirokcsomó duzzanat, enyhe fejfájás), valamint a későbbiekben (a lappangási idő akár több év is lehet!) indokolatlan fáradékonyság, izületi gyulladás, izom- és ínygyulladás, szívritmuszavar, látás-, hallás- és egyensúlyzavar, esetleg arcidegbénulás jelentkezik.

Tekintsék meg a Lyme kór 3D animáció videót

Lyme-kór: a súlyos betegség 3 legfontosabb tünete emberben

Diagnosztikai vizsgálatok emberben

Laboratóriumi vizsgálatok és a tünetek célzott orvosi kikérdezése segít abban, hogy kiderüljön, Lyme-kór áll-e a beteg panaszainak hátterében. Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban (www.gendiagnosztika.hu) egyetlen vérvételből, összetett laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható a fertőzés. A Centrumban olyan szakorvosok dolgoznak, akik e betegség gyógyításában – a több mint egy évtizedes tapasztalatuknak köszönhetően – kimagasló eredményeket értek el és az utógondozás is magas színvonalú. Érdemes az eltávolított kullancsot is megvizsgáltatni ( info@gendiagnosztika.hu ). Ez különösen a kisgyermekek esetében megnyugtató, hiszen így a szülők biztosak lehetnek abban, hogy a Lyme-kór tekintetében a kullancscsípésének nem lesznek következményei. A Lyme-kór felismerése és igazolása, de gyógyítása sem egyszerű feladat. A Lyme-kór számos tünete könnyen összetéveszthető ugyanis más betegséggel. A kórokozó hihetetlenül változékony, és bármikor képes más-más szervet károsítani, ezzel újabb és újabb tüneteket okozni. Egyre több olyan beteg jelentkezik, aki évek óta hiába jár szakorvostól-szakorvosig, akinek javulása legföljebb átmeneti, de a nem hagyományos kezelés nyomán meggyógyul. Nagy dózisú antibiotikum-kúrával ugyanis a Lyme-kór meggyógyítható – még az idült, több éve vagy évtizede fertőződött betegeknél is jelentős javulás, rendszerint gyógyulás érhető el. A Lyme-kór az egész szervezet betegsége, tehát a Lyme-folt (kokárda alakú) csak felszínesen jelzi a kórképet: eltűnése nem jelenti minden esetben a szervezet gyógyulását, ahogy megszűnése sem jelenti a betegség gyógyítását. A kezeletlen Lyme-kór idült, hosszadalmas betegség, ezért gyakran társulhat más betegségekkel.

Egyéb, gyakori kérdések

  • Noha a Lyme-kór okozója hasonlít a szifilisz (vérbaj) kórokozójához, szexuális úton nem terjed a fertőzés.
  • Az anyatejben ugyan kimutatható a kórokozó, de eddig még nem fordult elő, hogy valaki ily módon fertőződött volna.
  • Vérátömlesztéssel a fertőzés nem terjed (ennek tisztázására számtalan vizsgálatot végeztek), de a hazai vérellátó szolgálat kitiltja azokat, akik úgy tudják (és bevallják), hogy valaha átestek a fertőzésen. Ezzel azt a tudatot keltik, mintha a fertőzéstől nem lehetne megszabadulni. Kitiltják azokat is, akiknek valaha „pozitív” Lyme szerológiai leletük született. A pozitív lelet (ha a vizsgálatok megbízhatóak lennének) azt jelenthetné, hogy az illető termel ellenanyagokat, hiszen átesett a fertőzésen. Így az a legvalószínűbb, hogy már rég meggyógyult, de ha lennének is kórokozói, azok a vérből ekkorra már eltűntek.
  • Állatkísérletek alapján korábban úgy tartottuk, hogyha 24 órán belül eltávolítjuk a kullancsot, akkor a fertőződés kockázata minimális. A kísérleteket úgy végezték, hogy tüllzacskóba zárt éhes kullancsokat helyeztek a nyúl fülére. Így amikor a kísérletben meghatározott időpontokban a tüllhálót eltávolították, a kullancs testét nem nyomták össze. Ezzel szemben az életben sokszor összepréseljük a kullancsunkat, és ez az oka, hogy gyakorta látunk olyan betegeket, akik biztosak abban, hogy a kullancsuk csak 1-2 órát volt a bőrükben, mégis fertőződtek.
  • Sokan hiszik, hogyha az eltávolított kullancsot szétnyomva nem találunk vért, akkor az azt jelenti, hogy még a kullancs nem szívott, tehát biztonságban vagyunk. A kullancs azonban olyan hatékonyan és gyorsan sűríti be a vért, hogy a beleiben csak egy szürkéskék massza keletkezik, ami nem hasonlít arra, amit pl. egy szúnyog lecsapásakor észlelünk.
  • A magzat fertőződhet, és a fertőzés magzati halálhoz vezethet. Számos korábbi közleménnyel szemben, ma úgy látjuk, hogy fontos fejlődési rendellenességet a Lyme baktérium nem okoz. Magzati halál is csak a kezeletlen vagy a rosszul kezelt esetekben fordult elő, és csak akkor, ha a fertőzés a terhesség alatt, többnyire annak első heteiben-hónapjaiban történt.
  • A fertőzés maradéktalanul gyógyítható, de igaz az is, hogy a betegek kb. 10%-a kórokozó-hordozó marad a legjobbnak tartott kezelés esetén is. Őket még azelőtt ki tudjuk szűrni (különleges felkészültséget igényel a vizsgálat), mielőtt valamilyen panaszuk, tünetük keletkezne, és újabb kezeléssel meg tudjuk gyógyítani.
  • A betegek többsége előbb-utóbb kezelés nélkül is meggyógyul, de addig még évekig szenvedhet, és ilyenkor maradványtünetek csaknem törvényszerűek. A betegek talán 10%-a azonban minden kezelés nélkül, és mindenféle komplikáció nélkül meggyógyul. Természetesen ez a folyamat kezdetén még nem jósolható meg, és mindenkit kezelni kell, tekintve, hogy vannak rossz prognózisú, kezelés nélkül súlyos tüneteket okozó, és nehezen gyógyítható formák is.
  • A fertőzés előfordulhat a kullancscsípés felismerése nélkül is. (A Lyme-folttal hozzám forduló betegek 70%-a veszi csak észre a csípését, az egyéb szövődményekkel jelentkezők kevesebb, mint fele fedezi fel a parazitát.) Kevesen tudják, hogyha a kullancs jóllakott, magától távozik, és minél fiatalabb alakról van szó, annál hamarabb. A legfiatalabb fejlődési formák, a lárvák ritkán fertőzöttek, de rengetegen vannak, és szabad szemmel csaknem láthatatlanok.

Források, referenciák
Lyme borreliosis, Lyme-betegség, Lyme-kór (Magyar Parazitológusok Társasága)

Lyme-kór előfordulása Magyarországon (Dr. Bendzsel Dániel)

Bizonyára Önök is észlelték, hogy az utóbbi időben drasztikusan nőtt a kullancsok száma. Mivel a pontos számuk nehezen meghatározható, más módszerhez kell folyamodnunk, ha objektíven is alá akarjuk támasztani ezt a megfigyelést.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatbázisának segítségével könnyen alátámaszthatjuk a kullancsok számának növekedését. Ehhez a regisztrált emberi Lyme-kór megbetegedések számát hívtam segítségül, hiszen ennek alakulása feltehetően jelzi a kullancsok számának alakulását is.

A táblázatból több érdekesség is kiolvasható, de talán a legfontosabb az alsó sorban látható, ahol a 2010-es év eddigi összes regisztrált megbetegedését hasonlíthatjuk össze az előző évekkel. Jól látható, hogy 2004 és 2008 között az év első 18 hetében átlagosan 67 Lyme-kórós megbetegedést jelentettek. Ez a szám 2009-ben már 107, idén pedig 156.

Grafikonon ábrázolva még szembetűnőbbek a következő megfigyelések.

Egyrészt feltűnő, hogy 2010-ben a 8-9. héten (02.22-03.07) milyen kimagasló esetszámot látunk. Amennyiben megnézzük a hőmérsékleti adatokat (idokep.hu), látható, hogy a 6. héten az átlaghőmérséklet még kb. 0 C volt (0,7), a 7. héten 4.3 Celsius, majd a 8. héten már átlagosan 9.2 Celsius fokra emelkedett a hőmérő higanyszála. A gyors felmelegedés a kullancsok megjelenését okozta. Ezzel egybeesik rendelőnk megfigyelésével is, az első kullancsos eseteink február végén, március elején jelentkeztek.

Másrészt egyértelműen látszik, hogy az elmúlt években pont ezekben a hetekben kezdett megugrani az esetszám, az évek összehasonlításakor pedig látszik (mint azt az elején is már érzékelhettük), hogy a 2010-es esztendő minden eddiginél magasabb számot produkál.

Ennek az oka egyébként az Actellic 50 EC nevű kullancsok ellen alkalmazott irtószer 2007 végén történt uniós betiltása, melynek “köszönhetően” jelenleg nincs kullancsok ellen használható készítmény engedélyezve Magyarországon.

Mivel tehát évtől függetlenül most kezdünk csak igazán belelendülni a kullancsszezonba, és ráadásul a kullacslétszám évről évre nő, ajánlatos felkészülni, hogy kedvenceik egészségét megóvhassuk a kullancsok által terjesztett betegségektől (pl.: Lyme-kór, babesiosis). A vegyszeres irtás hiányában az egyéni védekezésre kerül a hangsúly az emberek és az állatok esetében is.

Dr. Bendzsel Dániel
Hungarovet Állatkórház

Kategóriák: Kullancsok okozta betegségek, Kutyabetegségek, Parazitológiai betegségek, Zoonotikus betegségek

Kapcsolódó irások: