HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Nyulak myxomatózisa és vérzéses betegsége

Húsvét táján megnő a nyúltartási kedv az országban, és tavasszal számos nyuszi kerül új gazdikhoz házikedvencként. Hogy ezek a kedves állatok biztonságban legyenek, érdemes a kutyákhoz és macskákhoz hasonlóan őket is beoltani két veszélyes betegség ellen. Az oltásokat rendelőnkben 6 hetes kor tájékán (vagy később), majd 4 hét múlva ismételve ajánljuk. Erről a két betegségről – melyekről kevesebbet hallani, mint például a kutyák parvo- vagy szopornyica vírusáról, vagy a macskanátháról – szeretnék az alábbiakban pár érdekességet írni a teljesség igénye nélkül.

Történet

A myxomatózist az ún. myxoma vírus okozza, melyet 1896-ban fedeztek fel Uruguayban. A betegség hamar elterjedt Dél-Amerikában, az üregi és házi nyulak nagyszámú elhullását okozva. A betegségre felfigyeltek Ausztráliában is, ahol igen nagy gazdásági kárt okoztak-okoznak a természetes ellenség hiányában kontrollálatlanul szaporodó nyulak. Hogy ennek az okára is rávilágítsunk, pár évvel még előrébb kell kezdeni a történetet: 1859-ben 24 nyulat engedett szabadon egy angliai származású ausztrál telepes, Thomas Austin, aki vadászszenvedélyét próbálta ilyen módon kiélni. A szapora nyulak hamar adaptálódtak a körülményekhez, és 1950-re számuk elérte a 600 milliót (!). Ekkor döntöttek úgy, hogy megálljt kell parancsolni a jelenségnek, és a már jópár éve zajló kísérletek után szabadon engedték a myxoma vírust az ausztrál kontinensen.

(1937, Wardang sziget, Ausztrália: a kutatóintézet zárt területe, ahol a fertőzéses kísérleteket folytatták)

Az eredmény drámai volt: a nyúl létszám két éven belül 600 millióról 100 millióra csökkent. A túlélő nyulak már rezisztensebben voltak, és 1991-re számuk ismét emelkedett, ekkor már 2-300 millió volt, ráadásul a myxomatózis már “nem fogott rajtuk”. Ekkor az Ausztrál kormány egy 1984-ben Kínában megjelent, szintén csak nyulakra veszélyes vírussal (calicivírus okozta nyulak vérzéses betegsége, RHD) kísérletezett szigorúan zárt körülmények között. 1995-ben azonban a laboratóriumban baleset történt, és a kiszabadult vírus 8 hét alatt 10 millió nyúllal végzett a kontinensen, majd a nyúlállomány 90%-át elpusztította.

Hogy ne csak Ausztráliáról essék szó, megemlítem, hogy Európában is kellett hozzá “némi” emberi segítség, hogy a myxomatózis elterjedhessen. 1952-ben Paul Armand Delille, egy francia mikrobiológus próbálta saját földjén elpusztítani a nyulakat a vírussal, minek következtében 1954-re Franciaország üregi nyúl állományának 90%-a kipusztult, ez az arány 1955-ben Angliában 95%. Magyarországra a vírus első hulláma 1959-ben ért el.

A nyulak pusztulása más ökológiai problémákat is okoz: a spanyol hiúzból már csak alig 100 példányról tudnak, mert elsődleges tápláléka az üregi nyúl volt – míg számuk meg nem csappant a fent említett vírusoknak köszönhetően. Jelenleg Európa egyik legveszélyeztetettebb faja, ha nem sikerül megmenteni, ez lenne az első kipusztult nagymacska faj 10.000 éven belül. Azóta Európában és így Magyarországon is szórványos myxomatózis és RHD járványok fordulnak elő, alkalmanként nagy kárt okozva, de mindkét betegség jelen van, és védekezni csak a szúnyogok távoltartásával, megfelelő higiéniai szabályok betartásával és az oltással lehet. Az RHD bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség hazánkban.

A betegségek tünetei

Myxomatózis

Szúnyogok, bolhák által vagy direkt úton (nyulak érintkezésével) terjed. Teljes testen előforduló, vizenyős duzzanatok (főként a fejen és a nemi szervek környékén) jellemzőek rá, mellette kötőhártya gyulladás, vakság, láz, étvágytalanság, másodlagos fertőzések fordulhatnak elő.

A gyógyulási esély alacsony, mintegy 30-35%, oktani kezelése nincs, csak a másodlagos fertőzések kezelése, és támogató terápia lehetséges. Előrehaladott állapotban diagnosztizálva a túlélés esélye minimális, ilyenkor a szenvedés megelőzésén van inkább a hangsúly. Újabban egy kevésbé bőrduzzanatokban, mint inkább légzőszervi tünetekben jelentkező formát is leírnak. Emberre és más háziállatra nem veszélyes.

RHD (nyulak vérzéses betegsége)

Cseppfertőzéssel, szájon át, belégzéssel, vagy kötőhártyán át, akár fertőzött tárgyakkal terjedhet, de szél, és szúnyogok általi fertőzést is leírtak már. Megbetegedést főleg télen és ősszel okoz, rendszerint 8 hetesnél idősebb nyulakban. Bágyadtság, étvágytalanság, vérzések (orr, végbél), fokozott vérrögképződés, fulladás jellemzik, 1-3 nap lappangás után rendszerint rendkívül gyors lefolyású megbetegedés. A mortalitás (halálozási arány) 90%. Más állatfajra, emberre nem veszélyes.

Megelőzés

A megelőzésben a legfontosabb szerepet az oltás kapja: az első oltást kb 6-10 hetesen kell megkapja a nyúl, majd 4 hét múlva ismétlő oltás következik, a továbbiakban pedig féléves emlékeztető oltások szükségesek.
A szúnyogok távoltartása (szúnyogháló, szúnyogriasztó) szintén hasznos lehet.
Fontos, hogy amennyiben a nyuszi betegnek tűnik, azonnal különítsék el társától, és vigyék állatorvoshoz.

Amennyiben szeretné beoltatni kedvencét, hívja rendelőnket a
362 26 99 – es (12-20ig) vagy a
70 637 03 52-es telefonszámon!

Képek:
National Archives of Australia
José María Alvarez
Chris Bailey

Kategóriák: Nyúl, Nyúlbetegségek, Összes betegségek (A-Z)

Kapcsolódó irások: