HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Mitől függ, hogy egy kutya könnyen vagy nehezen tanítható?

Minden kutyatartó azt szeretné, ha kutyája okos, könnyen tanítható, szófogadó lenne. Különösen ha kölyök kutyáról van szó, fontos, hogy minél előbb megtanulja az alapvető szabályokat, könnyen beilleszkedjen gazdája életébe, környezetébe, családjába, minél kevesebb kárt okozzon és a szocializációja minél zökkenőmentesebb legyen. Azt pedig végképp nem szeretné senki, ha kutyája antiszociális, neveletlen, az emberre veszélyes legyen. A kutya tanulási képességének külön jelentősége van a munkakutyáknál, mint pld. a nyomozókutyáknál, vakvezető kutyáknál, katasztrófamentésre képzett és más speciális feladatokat végző állatoknál. De vajon mitől függ, hogy egy kutya könnyen vagy nehezen tanítható? Szabálykövető vagy renitens? Igazi, örömet okozó társ vagy bosszúságot okozó problémás kutya lesz? Eredményesen dolgozó vagy feladat végzésre alkalmatlan munkakutya lesz?

A tanulási képességeket sok tényező befolyásolja. Tudjuk, hogy vannak könnyebben tanítható fajták és öntörvényűek. Ugyanazon alomban is vannak „okosabb” és nehezebben tanuló egyedek. A genetikának tehát ebben nagy szerepe van. Természetesen befolyásolja a gazda nevelési képessége és tanítási módszere is. Vannak akik következetes neveléssel a lassúbb felfogású kutyát is megtanítják a szükséges ismeretekre, és vannak akik hibás módszerükkel még a kiemelkedő felfogásúakat is elrontják.

Ma már azt is tudjuk, hogy a tápláléknak, és ezen belül egyes tápanyagoknak is szerepük van az idegrendszer fejlődésében, ezáltal a tanulási képességek kialakításában. Az elmúlt években a figyelem középpontájba került egy ún. „okos zsírsav”, tudományos nevén a dokoza-hexaénsav (DHA), melyről bebizonyosodott, hogy javítani képes a tanulási képessségeket.

De mi is az a DHA?

Közismert a különféle zsírsavaknak az élő szervezet működésében betöltött fontos szerepe. A humán és állatorvosi kutatások nagy száma foglalkozik az ún. omega zsírsavak élettani szerepével, hatásával.

Az omega zsírsavak többszörösen telítetlen, hosszú láncú zsírsavak, melyek többek között a sejtfal felépítésében vesznek részt. Az omega zsírsavak két nagy csoportja az omega-6 és omega-3 zsírsavak, számos fontos biokémiai folyamat szereplői. Elnevezésük a szénlác metilvégétől számított szén atomhoz kapcsolodó, első telítetlen kötés helyét jelzik. Az omega -6 és -3 zsírsavak az egyes biokémiai folyamatokban eltérően viselkednek. Az omega-3 zsírsavak egyik fontos képviselője a dokoza-hexaénsav (DHA) (C22:6, n-3).

A DHA fontos összetevője az idegrendszernek, különösen az agynak, a szemeknek, a véredényeknek, és más szerveknek is. A DHA a méhlepényben és az anyatejjel, később pedig a táplálékkal kerül a fiatal szervezetbe, ahol az idegrendszer, az agy és a szem fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

A magzati és a kölyökkori fejlődés során nagy mennyiségben halmozódik fel – többek között- az agyban, az idegrendszerben. DHA képződik a májban, de a szervezet DHA termelése a fíatal állatokban nem elegendő az idegrendszer optimális fejlődéséhez. Ezért nélkülözhetetlen a táplálékkal a DHA felvétel: DHA-ban gazdag táplálék biztosítása az anyának a vemhesség során a magzat megfelelő ellátásához, valamint a kölykök megfelelő DHA tartalmú táplálékkal etetése. DHA-ban gazdag tápanyagok a hidegvízi halak, tojás, hús.

Az, hogy a DHA nagy mennyiségben található az idegrendszerben, különösen nagy koncentrációban az agy szürkeállományában, azt jelzi, hogy ennek a zsírsavnak fontos szerepe van az agyműködésben. Kimutatták, hogy sok emlős fajnál, beleértve az embereket is, a DHA nélkülözhetetlen az agy, az idegrenszer fejlődéséhez. Igazolták, hogy a DHA hiánya a szem és agy felődési rendellenességéhez vezet: zavarok mutatkoznak az EEG-ben, észlelésben, a tanulási folyamatokban.

Az elmúlt években számos kutatás bizonyította, hogy a DHA hiánya megváltoztatja a dopamin és szerotonin anyagcseréjét a rágcsálók és kismalacok agyában. Igazolták, hogy a dopaminnak szerepe van emberekben a gyermekkori tanulási, észlelési képességekben, a figyelem és a motiváció kialakulásában is. Azok a csecsemők, akiket nagyobb DHA tartalmú tejpótlókkal etettek, az idegrendszerük vizsgálatakor jobb eredményeket értek el – gyorsabb információfeldolgozás és magasabb problémamegoldási arány – mint azok a csecsemők, akiket alacsony DHA táplálékkal etettek.

Kutatások azt is bebizonyították, hogy a DHA zsírsavnak fontos szerepe van az állatok idegrenszerének fejlődésében is. Az állatok omega-3 zsírsav igénye az életkortól függ. A vizsgálatok során kiderült, hogy a kölykök szervezetében található DHA mennyisége, nagymértékben függ az anyaállat DHA ellátottságától. Ezt pedig alapvetően az anya táplálékának DHA tartalma határozza meg. Különösen fontos az anyai szervezet DHA ellátottsága a vemhesség utolsó harmadában, a kölyök méhben történő fejlődésének szempontjából, valamint a szoptatás időszaka alatt az anyatej magas DHA tartalmának biztosítása érdekében.

A DHA idegrenszerre és a kölykök tanulási képességeire gyakorolt hatásának vizsgálata során kapott eredmények azt mutatják, hogy azok a kölykök, akik olyan anyától születtek, akik szervezetében több volt a DHA a vemhesség során, könnyebben voltak taníthatók. Feltételezhető, hogy az eredmény a DHA-nak a tanulási képességre, a memóriára, a megfigyelési képességre gyakorolt hatásának köszönhető. A jobb tanulási képesség a kölykök jobb DHA ellátásának volt tulajdonítható, az idegrendszerük fejlődéséhez szükséges zsírsavhoz optimális mennyiségben jutottak hozzá. Megállapították, hogy a tanulási készség, a memória összefügg a szervezet, az idegrendszer DHA ellátottságával, azaz a táplálék DHA tartalmával. (Forrás: Eukanuba.hu)

Kategóriák: Dietetika

Kapcsolódó irások: