HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Hogyan etessük kutyánkat télen?

Sokan kérdezik, hogyan etessék kutyájukat télen: adjanak-e többet neki, esetleg mást kapjon enni, kapjon-e, immunerősítőket, kiegészítőket, vitaminokat? A válasz: attól függ…., sok mindentől.

Való igaz, a tél alaposan befolyásolja kutyáink táplálékigényét (is). Ismert, hogy a vadonélő állatok, így kutyáink rokonai, a farkasok számára is, a legnagyobb kihívás a tél átvészelése a vadonban. Az elegendő mennyiségű és minőségű zsákmány megszerzésén múlik a túlélésük. A hidegben több energiára van szükségük az állandó testhőmérsékletük megőrzésére és fenntartására. Nincs ez másképpen a szabadban, udvaron, kennelben tartott kutyák esetében sem. Több, nagyobb energia-,és tápanyagtartalmú táplálékra van szükségük. Ebből egyrészt energiát égetnek el a hőmérsékletük fenntartása céljából, másrészt pedig energiát raktároznak a bőr alatti zsírszövet formájában, ami jól szigetel. Gyenge kondíciójú, sovány kutya nehezebben vészeli át a nagy hideget, kiszolgáltatottabb a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.

Nagyon fontos a téli szőrzet minősége és mennyisége is. A megfelelő téli szőrzethez pedig több és jobb (állati eredetű) fehérjére van szükség, tekintettel arra, hogy a szőrzet 95 %-a fehérje, tehát minél vastagabb és hosszabb a bunda annál több fehérjére. A kutyák napi fehérjeszükségletének 30 %-ára a bőrnek és szőrzetnek van szüksége, télen még többre is. A bőr és szőrzet állapotát, védelmi képességét alapvetően meghatározza a táplálék mennyisége és minősége. Fehérje, zsír és energiahiányos táplálékon tartott kutyák szőrzete vékonyabb és hiányos lesz, így hőszigetelő képessége is rosszabb.

A szénhidrátok jelentősége is megnő nehezebb időjárási körülmények között. A fokozottabb igénybevétel stresszt jelent a kutya számára, ami akár emésztési zavarok jelentkezéséhez – hasmenés – vezethet. Kutatások során nagy megterhelésnek kitett kutyák gyomor- falában endoszkóppal megállapított elhalásokat és a bélfal áteresztőképességének fokozódását írták le. (1700 km távolság megtétele, 10-12 nap alatt, fagypont alatti időjárási körülmények között). Ilyen esetben a cukorrépapép etetése jótékony hatású. Ismert, hogy rostforrásként alkalmazott cukorrépapépből az emésztés során zsírsavak képződnek, melyek energiaforrást jelentenek a bélhámsejteknek. Etetésével javul a bélhámsejtek felszívóképessége, így a többi tápanyag felszívódása is, a belek állapota, a bélsár állaga, csökkennek a stressz okozta béltünetek. Hasonlóan jó diétás hatásúak a prebiotikus rostok, mint pld. a fructooligoszacharidok, melyek segítik az emésztőbaktériumok és csökkentik a kórokozók szaporodását a bélcsatornában. A zsírban és vízben oldodó vitaminok mennyisége, a szervezet vitaminellátásának jelentősége is felértékelődik a téli időszakban. Nincs szükség azonban különböző táplálék kiegészítőkre megfelelő minőségű tápetetés esetén. Sőt, figyelni kell az esetleges túladagolás és káros következményeinek megelőzésére.

Más a helyzet a lakásban tartott kedvencekkel. Ők télen is kellemes hőmérsékleten élnek. Csak arra a rövid időre kell a téli időjárással szembesülniük, amíg sétálni mennek a gazdájukkal. Általában ez az idő annál rövidebb, minél rosszabb az időjárás. Hiszen minél hidegebb van, – sokan- annál ritkábban viszik ki kedvencüket és a séták hossza is gyakran rövidebbre sikerül. Van, aki a lépcsőház kapujából küldi ki a kutyáját a dolgát elvégezni, ennél már csak az a rosszabb, ha már a kutya sem akar kimenni a hideg, nedves latyakos utcára. Télen az emberek nagyrésze felszed néhány kg túlsúlyt, részben a rossz idő miatt megrövidült szabadtéri mozgás miatt, részben az ünnepi kiadósabb lakmározások eredményeképpen. Ugyanez a veszély leselkedik a lakásban tartott kutyákra is. Kevesebb mozgás, több ünnepi maradék, legyen neki is karácsonya. Szomorú statisztika, hogy mára a kutyák fele túlsúlyos, és egyre nő az arányuk, pontosan úgy, ahogy ez történik az emberi társadalomban is. Ezért jutottunk el mára oda, hogy a legsúlyosabb népbetegségnek számít az elhízás az embernél, és házi kedvenceinél is.

A kutyák elhízásának legfőbb oka a túltáplálás. Az, hogy az energia bevitel és az energia felhasználás nincs egyensúlyban, a szükségesnél többet vesz fel az állat, igy energiafelesleg alakul ki, melyet a szervezet elraktároz zsír formájában. Az energiaraktározás hasznos és szükséges folyamat olyan esetekben, amikor ezekre a tartalékokra szüksége lehet az állatnak, pld. téli álmot alvó medvéknél, a kedvencként tartott kutyának azonban a folyamatosan képződött tartalékot valószinüleg soha nem fogja felhasználni, így a túlsúly állandósul. A túlsúly pedig terheli a keringést, fokozott nyomást gyakorol az ízületi felületekre, károsítva azokat, továbbá cukorbetegséghez, magasvérnyomáshoz és sok más betgséghez vezethet, melyek végső soron rontják a várható élettartamot is.

A kutyák elhízása ma már igazi civilizációs ártalomnak tekinthető. A tulajdonosok számára a gondoskodás, a szeretet kifejezésének egyik és legyakoribb eszköze lett a finom ételekkel kényeztetés, a jutalomfalatok adása, a családi asztalról etetés. Az ember számára az evés nemcsak táplálékigényének kielégítése, hanem közösségi esemény is. Minden alkalmat és indokot megragadunk, hogy közös evészet-ivászatra, és sajnos sokan mára ugyanezt teszik kedvencükkel is.

Az elhízás kezelésének első és legfontosabb lépése a túlsúly tényének fel- és elismerése. Ha a gazda elfogadja a tényt, és rászánja magát annak megoldására, az már fél győzelem. Csak ha elfogadja és valóban követi az állatorvos előírásait, akkor van esély a súlycsökkenés elérésére. A páciens elbírálása, a gazda együttműködése és a megfelelő étrend kialakítása mind fontos eleme a biztonságos és hatékony fogyókúrának, amellyel a paciens elérheti az optimális testsúlyát.

Meg kell állapítani a túlsúly mértéket, a kondíciót, a kiváltó okokat. Egy állat kondíciójának elbírálásához, először meg kell határozni az ideális testsúlyát, majd pontozással a kondíció és a súlyfelesleg nagyságának megállapítása. Ezután jön a részletes állatorvosi vizsgálat, melynek során ki kell deríteni az eddigi táplálkozási szokásokat, az etetett táp mennyiségét, minőségét, napi etetések számát, és hogy ki eteti az állatot, és felmérni a jelenlegi egészségi állapotot, célszerűen laborvizsgálatok segítségével is. Ezután meg kell állapítani a kívánatos súlycsökkentés nagyságát és ütemét, azt hogy mikorra szeretnénk a megfelelő súlyt elérni. Ehhez mindenképpen kérjünk állatorvosi segítséget, a túl lassú súlycsökkenés lassabban csökkenti az egészségügyi kockázatokat és elveszi a gazdi kedvét is, a túl gyors súlyveszteség szintén veszélyes lehet. A fogyáshoz szükséges energia-bevitel a napi energiaszükségleten alapul. A súlycsökkentés érdekében a kutyák napi energiaszükségletének 60-80 % – a ajánlott, a cél heti 1.5-2.5% -os súlycsökkenés elérése lehet. Végezetül meg kell határozni a fogyókúra részleteit, a tápot, az életmódváltást, a rendszeres mozgás mértékét.

A hatékony és biztonságos fogyókúra célja a zsírdepók csökkentése, az izom tömegének fenntartása, sőt növelése, a szervezet egészségének fenntartása mellett. Meg kell határozni a napi kalória és tápanyagbevitelt, célszerűen a napi etetendő diétás táp adagját. Meg kell állapodni a család minden tagjának a fogyókúra szabályairól, ne etessék titokban, asztal alatt, ne kapjon jutalomfalatot, stb. Rendszeresen ellenőrizzük a kutya súlyát otthon –hetente- és az állatorvosi rendelőben –kéthetente, és szükség szerint módosítsunk az adagokon. Meg kell határozni a rendszeres mozgást, a kutya – és a gazdi – állapotának megfelelően. A kívánt súly eléréséhez sikeresen leadott kilók visszaszedése állatok esetében sokkal gyakoribb még diétás étrend mellett is. Fogyás után az alacsony zsírtartalmú fenntartó tápok („Light” tápok) etetése segíthet csökkenteni ennek veszélyét.

Az ideális súlycsökkentő táp fő jellemzői: a,csökkentett zsírtartalom a kalória bevitel csökkentésére, b,az alacsony vércukorszintet eredményező szénhidrátok, pld. árpa, cirok, melyek csökkentik az energiaraktározás mértékét, ezáltal az elhízást és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, c,állati eredetű fehérjeforrás az izomtömeg megőrzése érdekében a súlycsökkenés során, d,a prebiotikus rostok – pld. cukorrépapép- optimális (nem túl sok) mennyisége. A megnövelt rostmennyiség ugyanis csökkentheti az emészthetőséget, igy az állat nem juthat hozzá a szükséges tápanyagokhoz, fehérjékhez, vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, e,az L-karnitin egy vitaminszerű anyag, mely segíti a zsírsavak energiává való átalakulását, a zsírégetést.

A téli, karácsonyi időszakban különösen fontos odafigyelni a kutya elhízásának megelőzésére. A fő szabály: semmi házikoszt, semmi karácsonyi menű, semmi karácsonyi nassolás.

Az ünnepléshez inkább diétás kutya jutalomfalatokkal lepjük meg kedvencünket a fa alatt, és esetleg egy új pórázzal a sétákhoz.

Kategóriák: Dietetika

Kapcsolódó irások: