HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Csípőízületi diszplázia és a hibás táplálás

A csípőízületi diszplázia örökletes betegség, de klinikai megjelenéséért és annak súlyosságáért a hibás táplálás jelentős mértékben felelős. Elsősorban a növendékkorban történő korlátozatlan – un. ad libitum – túletetés, a túlzott energiabevitel redményeképpen bekövetkező gyors növekedés okozta testsúly gyarapodásból származó megnövekedett nyomás károsítja az ízületeket. A növendék kutyák visszafogott etetésével a csípőízületi diszplázia klinikai tünetei csökkenthetők, megelőzhetők.

A különböző kutyafajták testméretében, testfelépítésében jelentős különbségek vannak. Ezeket az eltéréseket az okozza, hogy az idők során az egyes fajtákat más és más célból tenyésztették ki. Ez eredményezte pld. az agár aerodinamikus vagy a rotweiler robosztus testfelépítése közötti különbséget, vagy a yorkshire terrier és az ír farkas kutya mérete közötti eltéréseket. Ez a hatalmas genetikai változatosság azt is mutatja , hogy az egyes fajták tulajdonságai és igényei jelentős mértékben eltérnek, így mások a táplálkozási igényeik is. Az egyes fajták táplálékát mindig a fajta jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.

Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellensségek kialakulásának a növekedés rendkivül gyors és intenziv időszaka alatt.

Nem a genetikailag meghatározott, nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek.

Közismert, hogy a nagytestű fajtákban nagyobb arányban fordulnak elő csontrendszeri megbetegségek, mint pld. a hyperthrophiás osteodystrophia, az osteochondrosis és a csípőízületi dysplasia. Ezek a betegségek főleg akkor jelentkeznek a növendék kutyákban, ha a genetikailag meghatározott méretek elérése vagy meghaladása érdekében túletetik azokat.A nagytestű fajták növekedéssel összefüggő csontrendszeri betegségei előfordulásának csökkentésében fontos szerepe van a helyes táplálásnak.

A hypertrophiás osteodystrophia ( HOD), csont anyagcsereforgalmi betegség, a gyors növekedési fázis során (3-6 hónapban) jelentkezik. Étvágytalanság, láz, sántaság figyelhető meg, az ízületek melegek fájdalmasak, duzzadtak.Az elváltozás főleg a lábtő, a könyök és térd ízületeknél jelentkezik.

Osteochondrosis (OC) során fájdalmasak , duzzadtak az ízületek, sántaság jelentkezik. A betegség multifaktoriális, kialakulásában fontos szerepe van a növekedés során a táplálásnak, így a kálcium túladagolásnak. Az ízületi porc károsodása jellemzi a betegséget.

Kutyák csípőízületi dysplasiája (HD) kialakulása során a csípőízületet alkotó csontok deformálódása alakul ki a combcsont fején és csípőizületi vápában, ennek eredményeképpen ízületgyulladás jelentkezik, melynek később súlyos következményei lehetnek.

A betegség előfordulásában alapvető szerepe van a genetikai háttérnek. Kialakulásában azonban fontos szerepe van más tényezőknek is, mint pld. a táplálkozásnak. A nagytestű fajtáknál gyakoribb előfordulás a táplákozási tényezők fokozottabb jelentőségét jelzi ezeknél a fajtáknál.

Az egyik leggyakoribb téves felfogás az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapató kutyatápok túl sok fehérjét tartalmaznak, mely túl gyors növekedést eredményez. Ezt a feltételezést a későbbi kutatások nem erősítették meg. Nem találtak összefüggést a fehérjetartalom és a csontfejlődés között. Ma már köztudott, hogy a nagy fehérjetartalom nem befolyásolja károsan a csontfejlődést.

A fehérjetúletetéssel kapcsolatos tévhit feltehetőleg az energia túletetéssel kapcsolatos. A fehérjeszint emeléssel megnő a táp energia tartalma is. Az emelt energia bevitel pedig jelentősen megnöveli a csontfejlődési betegségek előfordulását. A kísérleti etetések során ad libitum etetett nagy testű kutyákban gyakrabban fordultak elő csontfejlődési rendellenességek, mint a csökkentett energia tartalmú adagokkal etetett csoportban. A fokozott energia bevitel következtében jelentkező gyors súlygyarapodás fokozottan terheli a még gyenge, fejlődő ízületi porcot. A fokozott energia bevitel fokozza a növekedés ütemét, ezátal a testtömeget. Ez megelőzhető a növekedés során az energia bevitel korlátozásával.

A táplálék kálcium tartalma jelentősen befolyásolja a csontrendszer fejlődését, de nem felelős a csípőízületi diszplázia kialakulásáért. A növendékkori magas kálcium bevitel hatással van a csontfejlődésre, megnő a csontok kálcium tartalma, károsodnak az ízületek, tehát a kálcium túladagolás káros a nagytestű kutyák csontrendszerének fejlődésére. Ennek oka, hogy növendék korban magas kálcium tartalmú táplálék etetése esetén a kutya nem tudja csökkenteni a felesleges kálcium felszívódást a bélből, ilyenkor a kálcium jelentős passziv felvétele következik be. Alacsony kálcium tartalmú táplálék esetén azonban fokozódik a kálcium felszívódás a bélben. A bevitt kálcium 90 %-a is felszívódhat, tehát a kutya jobban tud védekezni a kálcium hiány , mint a kálcium túladagolás ellen.

A kutyák fejlődését befolyásolja a táplálékban a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is.Az a táplék kedvezőbb a nagytestű fajták számára, mely alacsonyabb energia tartalmú, kálcium és foszfor tartalma csökkentett, fehérje tartalma – a kistestű kutyák táplálékához képest – mérsékelt, így biztosítja a nagytestű kutyák legoptimálisabb növekedését.

Az ízületvédő összetevők – mint a chondroitin szulfát, glükózamin- etetése segítheti az ízületek egészséges fejlődését.

Összefoglava megállapítható, hogy a nagytestű kutyák növekedése során a táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata csökkenthető.

A csontozat egészséges fejlődése érdekében a kedvező táplálék 26 %, állati eredetű fehérjét, 0,8 % kálciumot és 0,65 % foszfort tartalmaz, valamint csökkentett az energiatartalma (14 % zsír). A csökkentett energiatartalom lassítja a növekedés ütemét, de biztosítja a genetikailag meghatározott testméret elérését, a csont fejlődési rendellenességek kialakulása nélkül. Az ásványi kiegészítés károsan befolyásolja a csont fejlődését. A chondroprotektiv összetevők alkalmazása hasznos lehet, melyek segítik fenntartani az ízület egészséges működését.

Többen csodálkoztak, a csípőízületi diszplázia örökletességén, mondván, hogy inkább a táplálkozás befolyásoló szerepéről hallani mostanában inkább, másokat a diszplázia és a fajta mérete közötti összefüggések érdekeltek: valóban csak a nagytestű kutyák esetében kell-e tartani tőle, és voltak olyanok, akik a táp fehérjeszintjéről kérdeztek, mondván a magas fehérje okoz diszpláziát, továbbá több vélemény szerint a kereskedelmi tápok megjelenés óta gyakoribb a betegség, tehát a gyártó cégek felelősek.

Az egyik kérdező szerint, ha a betegség örökletes, akkor a tenyésztői programokkal miért nem lehet kiszűrni, felszámolni a betegséget? A gondot az okozza, hogy a csípőízületi diszplázia valóban örökletes betegség, de klinikai tüneteinek megjelenését több tényező befolyásolja. Elsőként az, hogy a betegségért több gén is felelős, de azt nem látjuk, hogy azokat a kutya hordozza vagy sem. Csak a csípőízületet vizsgálhatjuk: mutat elváltozásokat vagy sem. Az utódjait ellenőrizhetjük, vajon vannak köztük olyanok, amelyek mutatnak elváltozásokat vagy nem. Ha közöttük nem találunk betegeket, generációkon keresztül, akkor feltételezhetjük, hogy nem hordozza a betegségért felelős géneket. Ez azonban már késő lehet, a kutya értékelése szempontjából. Az persze segít, ha kutyánk felmenői között volt már szűrés, és tudjuk, hogy nem találtak elváltozásokat közöttük. Másodsorban a diszplázia un. küszöbértékkel öröklődő betegség. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben jelentkeznek az elváltozások, ha a hibás gének elérnek egy bizonyos küszöbértéket. Ha alatta marad, nem vesszük észre, ha felette van, akkor is enyhébb esetekben befolyásolhatjuk a táplálással. Helyes táplálás esetén, korlátozott etetéssel, a tünetek enyhíthetők, hibás táplálással pedig súlyosbíthatók. Súlyos esetben azonban mindenképpen megjelennek az elváltozások.

Ezek alapján érthető, hogy bár örökletes betegségről van szó, a táplálásnak mégis komoly szerepe van a diszplázia – klinikai tünetekben való- megjelenésében. A fő cél ilyenkor a növekedési periódus alatt, főleg a gyors növekedés idején (5-9 hónapos korban) a fejlődő csípőizület terhelésének a csökkentése, a megterhelésének a megelőzése: visszafogott, energiában csökkentett táplálékkal és mozgáskorlátozással.

Ebből rögtön adódik a következő kérdésre is a válasz: A fehérjeszint befolyásolja a betegség megjelenését vagy sem? Számtalan tanulmányt végeztek különböző fehérjetartalmú tápok etetésével (magas: 30% közepes 25%, alacsony 20%), melyek mindegyikének azonos volt az energiatartalma. Egyértelműen bizonyították, hogy ez nem befolyásolta a diszplázia megjelenését. Ha azonban különböző energiatartalmú táppal etettek, ott azt tapasztalták, hogy a nagyobb energia tartalmú tápoknál, -vagy a korlátlan etetésnél is, a korlátozottal szemben – megnőtt a diszpláziás egyedek száma, azaz a nagyobb energiabevitel következtében kialakult túlsúly előhozta az elváltozásokat. A fehérjének tehát annyiban lehet a diszplázia megjelenésében szerepe, hogy a szénhidrátokhoz és a zsírokhoz hasonlóan ez is egy energiahordozó tápanyag, igy a magasabb fehérjebevitel magasabb energiabevitelt jelenthet, ha a többi összetevőt nem korlátozzák.

Több kérdés érkezett a fajta mérete és a diszplázia megjelenése közötti összefüggésekkel kapcsolatban is. Valóban a nagytestű fajtákban gyakoribb a betegség, ezért tekintjük a nagytestű fajták problémájának. Ennek a fő oka az, hogy a nagyobb méret, nagyobb súly, főleg a növekedés idején nagyon gyors súlygyarapodást jelent, hiszen amíg egy pekingi palota kutya a születési súlyát meg tízszerezve már eléri a felnőtt súlyát, addig egy dog több, mint megszázszorozza a növekedése idején. A rendkívüli súlynövekedés nagyon erősen igénybeveszi és teheli az ízületeket, az esetleges túlsúly pedig károsítja azokat, ezért látjuk a nagytestű fajtában gyakrabban, mint a kisebbekben. Ugyanakkor azonban más, kisebb fajtákban is előfordul pld. spánielekben is, melyeket igazán nem nevezhetünk nagytestű fajtának.

Az elmondottakból kitűnik, hogy a diszplázia megjelenésért tehát a gének és a hibás etetési és tartási gyakorlat a felelős, ezért a tápos cégeket vádolni igazságtalan és értelmetlen. A cégek „bűne” legfeljebb az lehet, hogy a tápok minőségének javításával egyre koncentráltabb és nagy energiatartalmú eledeleket gyártanak, amelyeknek a hibás, azaz szabadon, korlátozás nélküli – un. ad libitum – etetése túlzott energiabevitelt, ezáltal elhízást okozhat, aminek pedig valóban lehet következménye a csípőízületi diszplázia klinikai tüneteinek megjelenése. A cégek a zsákon feltüntetik az adagokat, sőt mérőpoharakat is adnak a tápokhoz. Az adagok betartása azonban az állattartó felelőssége, mint ahogy a szűrés, a korrekt tenyésztői munka és szelekció pedig a tenyésztőé.(Forrás: Eukanuba.hu)

Kategóriák: Dietetika

Kapcsolódó irások: