HUNGAROVET TUDÁSBÁZIS
www.allatorvosiwikipedia.com

Keresés:

Allergiás betegségek kutyában és macskában

A bőr a szervezet mindenkori egészségi állapotát tükrözi vissza. Egy átlagos állatorvosi praxisban – helytől , az évszaktól és a fajoktól függően – a bőr allergiás megbetegedései az előforduló dermatológiai esetek 50 %-át is kitehetik. Az elsődleges klinikai tünet az ugyancsak szembeötlő viszketegség. A bőr allergiás megbetegedéseinek sikeres diagnózisa és kezelése az állatorvosi páciensek jelentős hányada számára nagy megkönnyebbülést hozhat.

Az allergia kifejezés arra utal, hogy a szervezetet ismételt hatások érték, aminek következtében egy, immunológiai válaszon alapuló, gyulladásos reakció alakult ki ( I-IV-es típusú túlérzékenységi reakció). Bár kutyáknál és macskáknál sokféle allergiás bőrbetegséget ismerünk, az esetek jelentős hányadát az alábbi három csoportba sorolhatjuk:

1. bolhaallergia
2. atópiás dermatitis
3. takarmány allergia

Az allergiát kiváltó un. antigének típusai széles skálán mozognak, de a gyulladásos folyamat egy közös úton megy végbe. Az allergiás megbetegedések tárgyalásakor fontos ismerni az alábbi két kifejezést:

Az allergiás terhelés a szervezetre ható allergének mennyiségét jelenti. Több típusú allergén jelenléte növeli az allergiás terhelést és túlérzékenységi reakcióhoz vezet. A választ a különböző allergiás és nem allergiás faktorok együttes hatása alakítja ki.

A túlérzékenységi reakció gyulladásos anyagok felszabadulását okozza, mindez azonban nem szükségszerűen vezet a viszketegség klinikai megjelenéséhez amíg a reakció túl nem lépi a viszketegség küszöbértékét.

A viszketegség küszöbértékét az a pont jelzi, ahol a túlérzékenység klinikai megbetegedéssé válik, és viszketegséghez vezet. Ezek alapján érthető, miért nem mutatnak a házban folyamatosan jelenlévő porra az arra allergiás állatok klinikai tüneteket az egész év folyamán mindaddig, amíg el nem jön a virágzás ideje. A többféle allergén által okozott allergiás terhelés is a viszketegség küszöbértéke alá kerülhet az allergiát kiváltó tényezők egyikének sikeres kezelése nyomán.

Az allergiás reakció során kialakuló gyulladás a specifikus szöveti sérülések során lezajló reakciók következménye. Ennek során kininek, hisztamin és eicosanoidok kiválasztása történik meg. A sejt károsodása aktiválja a sejtfal un. foszfolipáz enzimjeit, amely elindítja a sejtfalat felépítő zsírok lebomlását, mely eredményeképpen omega-3 és omega-6 zsírsav végtermékek / eicosanoidok/ képződnek. A sejtfalat omega-6 és omega-3 zsírsavak építik fel. Az omega –6 zsírsavakból gyulladáskeltő anyagok képződnek. Az omega-3 zsírsavakból sokkal kevéssé gyulladástkeltő anyagok jönnek létre. A gyulladás mértékét a sejtfal zsírsav összetétele határozza meg. A sejtfalban található zsírsavak aránya teljes egészében a felvett tápláléktól függ. Az állatok nem képesek az omega-3 és omega-6 zsírsavakat előállítani, vagy egyik típust a másikra átalakítani. Ahhoz , hogy a sejtmembrán omega-6 és omega-3 zsírsav tartalma optimális legyen , a tápláléknak minden omega-3 zsírsavra számítva 5-10 omega –6 zsírsavat kell tartalmaznia. A vizsgálatok szerint az 5- 10:1 arány hatására jelentősen csökken a gyulladást keltő anyagcseretermékek mennyisége, illetve nőtt a kevéssé gyulladást keltő anyagok mennyisége.

Az allergiás bőrbetegségek között jelentős és gyakran kérdezett betegség a tápallergia. A tápallergia egy olyan allergiás reakció, melynek során túlérzékenység alakul ki a táplálék valamely összetevőjével szemben. ( Megkülönböztetendő a táplálék intolerancia, mely nem allergiás reakció, hanem emésztési zavarok következménye.) A táplálék majdnem minden összetevője képes túlérzékenységi reakciót kiváltani, azonban a fehérje összetevő vezet a leggyakrabban ilyen allergiás reakcióhoz. A táplálékban található fehérjék allergiát kiváltó jellege valószínűbb akkor , ha ezek hőállóak és részben az emésztéssel szemben is rezisztensek. A főzés csökkenti a legtöbb fehérje allergizáló hatását, az emésztő enzimek pedig teljes egészében megszüntetik.

A leggyakrabban forgalmazott tápokban alkalmazott fehérjeforrások a búza, csirke, kukorica, szója, marhahús , tojás, élesztő, tej. Egy táplálék túlérzékenységet vizsgáló tanulmány során azt keresték, melyik fehérjeforrás váltja ki a leggyakrabban az allergiás reakciót a kedvtelésből tartott állatoknál, s azt találták, hogy kutyánál a marhahús okozta az esetek kb 60 -% ban. Ezt követte a szója 32 %-al, majd a csirke 28 %-al, a tej 28%-al, a kukorica 25 %-al , búza 24 %- al tojás 20 % -al. A macskák körében végzett vizsgálatok során a hal 42 %-ban és a tejtermékek 14%-ban bizonyultak allergiát okozónak.

A nem fehérje alapú tápallergiák esetében a tartosítószerek, színezékek, gombák okoztak túlérzékenységi reakciókat. A mesterséges adalékok általában önállóan nem okoznak allergiás reakciót, de az arra hajlamos állatokban hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához.

Az átlagos állatorvosi praxisban a tápallergia gyakorisága az összes bőrbetegségeknek kb. 10 %-át adja. Gyakoribb előfordulási arányt figyeltek meg egyes kutyafajtáknál ( spániel, schnauzer,collie, ) és macskáknál.

A tápallergia elsősorban bőr és emésztőszervi tünetek formájában jelentkezik.

Bőrtünetek: a leggyakoribb és legjellemzőbb tünet a viszketés, mely nem mutat szezonalítást. Főleg a pofa, a fül, a végtagok, has aljának a vakarása a jellemző. Gyakran jelentkezik a külső hallójárat gyulladása. A bőr kipirultsága, apró kiütések is megfigyelhetők az esetek egy részében. Ezt követik a másodlagos bőrtünetek, a vakarózás során okozott sérülések elfertőződése.

Emésztőszervi tünetek: visszatérően jelentkező hányás, szűnni nem akaró, gyakran gyógyszeres kezelésre sem múló hasmenés.

Az allergiás betegségek gyógykezelése – a kiváltó ok sokfélesége miatt – gyakran igen nehéz. A különböző allergizáló okok nagyon hasonló tüneteket okoznak , így a tápallergia megállapítása sokszor hosszadalmas, mivel gyakran többféle diétát is ki kell próbálni, mire az állatorvos meg tudja állapítani, melyikre érzékeny az állat. Erre különböző vizsgálati módszereket dolgoztak ki.

Az allergia diétás – táplálékkal- kezelése a gyógyszeres kezelés értékes kiegészítője, sőt helyettesítője is lehet. A diétás és gyógyszeres kezelés kombinációja által elérhető, hogy a páciens a viszketegség küszöbértéke alá kerül, a gyógyszerek kisebb adagjával is. Táplálék allergia esetén a kiváltó ok megállapítása után az allergiát kiváltó táplálék összetevőtől mentes diétát kell biztosítani az állattal. Nagyon fontos, hogy ezenkívül semmit ( jutalomfalat, édesség , stb. ) ne kapjon az állat. Állandóan legyen előtte friss ivóvíz.

A tünetek átmeneti enyhítésére az állatorvos gyógyszeres kezelést alkalmaz, de a tünetmentesség alapja az allergiát nem okozó táp etetése a tünetek megszűnése után is. A már említett omega-6 és omega-3 zsírsavak adagolása kedvező hatást mutatott a dermatosisok kezelésénél és a glükokortikoid terápia biztonságos alternatívájának bizonyult.

Ugyanakkor az átlagos állateledelek zsírsavakkal pótlása során ugyancsak körülményes egy specifikus zsírsavarány megcélzása, mivel a tápok is változó zsírsavtartalommal rendelkeznek. Kutatások eredményei szerint a kutya gyulladásos reakcióinak kezelése során a tápban található omega-6 omega-3 zsírsavaknak az 5-10:1 aránya az ideális , ezért a táp pótlólagos kiegészítése kevéssé hatékony.

Azok a tápok, melyekben az omega-6, omega –3 zsírsavak aránya optimális , azok elősegíthetik a gyulladásos túlérzékenységben szenvedő állatok allergiás tüneteinek csökkentését. (Forrás: eukanuba.hu)

Kategóriák: Allergológia, Bőrgyógyászat, Dietetika

Kapcsolódó irások: